agrarszektor.hu • 2025. december 3. 18:31
A hazai tejipar előtt álló kihívások 2026-ban soha nem látott komplexitással jelentkeznek: az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, a száj- és körömfájás-járvány következményei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét. A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián, Siófokon megrendezésre kerülő kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakemberek arról is beszéltek, hogyan lehet fenntarthatóan reagálni ezekre a kihívásokra, és milyen szerepe lehet a fogyasztóknak, a szabályozásnak és a fejlesztéseknek.
A Magyar Élelmiszerkönyv kibővült egy új fejezettel, szabályozva a hazai tejipar egyik meghatározó termékét, a legismertebb magyar sajtot, a Trappistát. Az új rendelkezések tartalmazzák a felhasználható összetevőket, a trappista sajt alakjára, méretére és tömegére vonatkozó előírásokat, továbbá az összetételi és érzékszervi követelményeket. A szabályozás külön kitér az import sajtokra: a külföldről érkező, elsősorban hasáb alakú Trappista csak szeletelt vagy reszelt formában, illetve több összetevős élelmiszer-alapanyagként lesz forgalmazható. Szommerné Egyed Linda (ügyvezető, Fino-Food) szerint a jogszabály „egyfajta minőséget fog garantálni:
bízunk benne, hogy a szabályozás védeni fogja a fogyasztókat, akik keresni fogják majd a korong trappistát.
Szautner Péter (vezérigazgató-helyettes, csoport stratégiai igazgató, Bonafarm Csoport) és Bodó Ágoston (ügyvezető igazgató, Prograg Agrárcentrum) szerint az időzítés nem volt ideális, mivel a fogyasztás ösztönzését nem könnyíti meg, de mindannyian egyetértettek abban, hogy a szabályozás hosszú távon a hazai gyártást erősítheti.
A tejpiac összeomlása és a válság okai
Harcz Zoltán (ügyvezető igazgató, Tej Terméktanács) kiemelte, hogy az európai tej- és tejtermékpiacon az elmúlt időszakban jelentős feleslegek keletkeztek, ami nyomást helyez a magyar feldolgozókra. Az uniós tejtermelés stagnált, miközben a német piac szeptemberben 6%-os bővülést mutatott, ami ár- és versenyképességi problémát teremtett a hazai piacon. Szautner Péter szerint az elmúlt tíz évben az EU tejtermelése 7,5%-kal bővült, ami nagyjából Magyarország teljes termelésének felel meg.
Szommerné Egyed Linda szerint a problémák ősszel tovább gyűrűztek, és a piac egyensúlyának visszaállása előtt a feldolgozóknak rendkívüli alkalmazkodásra van szükség:
A fejlesztéseinknek most jön a főpróbája. Most derül ki, mennyire vagyunk ügyesek. Újfajta szerződéseket kell kötni, alkalmazkodni kell. Egy új időszak időszak kezdődhet mindenkinek.
Fogyasztók, szabályozás és alkalmazkodás
A szakértők kiemelték, hogy a fogyasztóknak kulcsszerepük lehet az ágazat stabilizálásában. Harcz Zoltán szerint „a fogyasztókra szükség van, hogy átlendülhessen az iparág, az áraknak rendeződnie kell, utána lehet együtt a termelőkkel és a fogyasztókkal egyensúlyt teremteni”. Bodó Ágoston (ügyvezető igazgató, Prograg Agrárcentrum) hozzátette, hogy a kormány elkövetkezendő intézkedései - például az import szigorítása és regisztrációhoz kötése - szintén hozzájárulhatnak a magyar tejágazat fellendüléséhez, hiszen így kevesebb import és több hazai termék lehet a polcokon.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a következő év kemény lesz a tejfeldolgozók számára: a túléléshez elengedhetetlen a piacaink megtartása, a stratégiai alkalmazkodás és a fokozott rugalmasság. Ki kell várni a korrekciót, és közben megőrizni a piacokat.
A 2026-os év pedig a hazai tejipar számára a túlélésről, az innovációról és az alkalmazkodásról fog szólni. A szabályozás, a fogyasztói tudatosság és a stratégiai beruházások együttesen teremthetik meg az esélyt arra, hogy a magyar tejipar ismét stabil és versenyképes legyen.