Csatatérré vált a magyar kiskereskedelem: mi lesz, Lidl vagy MERE?

Csatatérré vált a magyar kiskereskedelem: mi lesz, Lidl vagy MERE?

agrarszektor.hu
A magyar kiskereskedelem egyszerre vált gazdaságpolitikai csatatérré és üzleti kísérleti laborrá, miközben a kormány folytatja a multinacionális láncokkal szembeni kemény fellépést. A különadók, árréskorlátozások és a szabályozási bizonytalanság miatt egyes szereplők akár kivonulással is fenyegetnek, miközben új diszkontmodellek jelennek meg a piacon - írta meg a Pénzcentrum. Minderről szó lesz a március 4-i Portfolio RETAIL DAY 2026 konferencián is!

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

A 2026-os választási kampány egyik központi témájává vált a kiskereskedelmi multinacionális vállalatok különadóztatása. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy 2010 és 2025 között közel 15 000 milliárd forintot vontak el a bankoktól, energiavállalatoktól és kereskedelmi láncoktól, amit a "magyar emberek javára" fordítottak. A kormányfő egyértelművé tette: újabb győzelem esetén folytatják ezt a gyakorlatot. A kormányzati kommunikációban a kiskereskedelmi láncok nem csupán gazdasági szereplőkként, hanem politikai ellenfelekként is megjelennek. Lázár János még radikálisabb álláspontot képvisel, aki szerint a külföldi tulajdonú láncok a magyar termékek kiszorításához járulnak hozzá, ezért a kiskereskedelmi piac "átszervezésére" van szükség. Véleménye szerint "le kell tolni" a külföldi szereplőket a piacról a magyar termelők és termékek versenyképességének javítása érdekében.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát kritizálja leginkább. Álláspontjuk szerint a kormány érdemi szakmai egyeztetés nélkül hoz döntéseket az árréskorlátozás meghosszabbításáról és egyéb, a szektort érintő intézkedésekről, ami jelentős bizonytalanságot okoz. Ez visszavetheti a beruházásokat, fejlesztéseket és a hálózatbővítést, végső soron csökkentve az ország versenyképességét és befektetői vonzerejét.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrumnak elmondta:

A hazai versenyképességi deficit - ha nem is minden termékpályán - de már a termelőtől kezdve végigvonul az egész ellátási láncon.

Kifejtette, hogy számos magyar mezőgazdasági alapanyag előállítási költsége nemzetközi összehasonlításban magasabb, mint amit a piac hajlandó fizetni érte. Ugyanakkor vannak pozitív példák is, mint a hazai termelői tejár vagy a csirkehús-előállítás. A szakértő szerint a feldolgozás hatékonysága jelenti a fő problémát:

Bár az élelmiszeripari szereplők között is vannak hatékony, exportképes szereplők, általában a hazai élelmiszerfeldolgozás versenyképessége messze nem éri el az uniós szintet.

További jelentős teher a magas áfa, amely ugyan egyes alapélelmiszerek esetében kedvezményes, 5 százalékos, de fontos termékcsoportok, mint a húskészítmények vagy a zöldség-gyümölcs kategória továbbra is 27 százalékos kulcs alá tartoznak.

A szakmai szervezetek figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi irány folytatása akár a bolthálózat további zsugorodásához vagy egyes láncok kivonulásához is vezethet. Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke egy interjúban konkrétan úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezet akár nagy szereplők kivonulásához is vezethet Magyarországról.

A bizonytalan, multiellenes gazdasági környezet nemcsak a meglévő nemzetközi láncok jövőjét teszi kérdésessé, hanem új, más szabályok szerint működő szereplők megjelenését is ösztönözheti. Már megjelent Magyarországon a Basket Plus néven működő orosz MERE diszkontlánc, amely kevesebb helyi beruházással, de versenyképes árakkal próbál teret nyerni. Emellett hazai példák is akadnak: a magyar tulajdonú "brutál diszkont" hálózat minimalizált működési költséggel, koncentrált termékkörrel és agresszív beszerzési stratégiával építi piaci részesedését.

A program négy nagyobb szekcióban tárgyalja a makrogazdasági trendeket, a kiskereskedelem aktuális kihívásait és a sikeres működés stratégiáit a változó környezetben. Az esemény így nem csupán éves találkozó, hanem a strukturális kihívások értelmezésének és a jövőbeni stratégiai irányok meghatározásának egyik kulcseseménye is.

Címlapkép forrása: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM