Végére ért a torma betakarítása, ezt követően hűtőtárolókban tárolják a tormát. Értékesítésre a főgyökerek kerülnek, a mellékgyökereket szaporítóanyagként hasznosítják a gazdálkodók a következő évi termeléshez. Jelenleg az újratelepítés folyik, amelyet közvetlenül a betakarítás után kezdenek meg a termelők - írja közleményében a NAK.

Bár az elmúlt évben megjelent a kínai torma az EU piacán, minősége messze elmarad a hazai termékétől. Az olcsó kínai import ugyan rövid távon leszorította a felvásárlási árakat, a hazai torma piaci pozícióját azonban csak átmenetileg gyengítette. Mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók és a feldolgozók ragaszkodnak a magyar torma megszokott minőségéhez, ezért a kínai torma feltehetően tartósan nem fogja veszélyeztetni a magyar termelést és exportot. A magyar torma továbbra is kiemelkedő minőségű és keresett termék a külföldi piacokon. A hazai termék hagyományosan erős és stabil exportpiacokkal rendelkezik, legfontosabb partnereink között van Németország, Lengyelország és a skandináv országok. A termény kiváló minősége miatt a feldolgozóipar is kimondottan a magyar alapanyagot részesíti előnyben.

Hazánkban egyébként közel 1470 hektáron termesztenek tormát, ebből 1427 hektár, a termőterület 97% Hajdú-Bihar vármegyében található. A termőterület nagysága az elmúlt években stabil, illetve némi bővülést mutatott. A betakarított éves mennyiség 11-12 ezer tonna körül alakul. Ezzel Magyarország az EU legnagyobb torma termelője, az EU termelésének kb. a felét adja, de a világon is nagy tormatermelőnek számítunk, Kína és az Egyesült Államok után. A nagyobb hozam és jó minőség eléréséhez öntözni kell a tormát. Ez egy átlagos évben kb. 10%-kal emeli a termelési költséget, aszályos évben pedig kb. 20%-át teszi ki az összes költségnek. Az öntözés a torma esetében bőségesen megtérül, megfelelő vízellátás és ápolás mellett az első osztályú áru aránya 80 százalék.

A hazai termelési kapacitás jelenleg fedezi a feldolgozóipar és a frisstermék piaci igényeit, ha a termelése meghaladja a 8–10 ezer tonnát, jelentősen csökken az ár. Ugyanakkor a jövőben a konzervipar és a gyógyszeripar nagyobb érdeklődésére lehet számítani, ezáltal nőhet a nyersanyagigény is. A hazai termelési kapacitás 90-95%-a a feldolgozóipar felé értékesül, 5-10% pedig a friss piacon. A legnagyobb mennyiségű friss tormát a húsvéti időszakban értékesítik a termelők. A Hajdúsági torma 2009. október 21-étől oltalom alatt álló eredet megjelöléssel rendelkezik az Európai Unióban. Az oltalom az elnevezést védi, ami azt jelenti, hogy ezt csak azok tüntethetik fel termékeiken, akik a termékleírásban meghatározott területen és módon termesztenek tormát. A hajdúsági torma termőtáj jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegység, amit mintegy 13 hajdúsági település alkot.