2020. június 6. szombat Norbert, Cintia

Hírek - Élelmiszer

Elkészült a jelentés: így hat a koronavírus a hazai élelmiszeripari ágazatokra

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az április 1-jei információk alapján elkészített egy helyzetelemzést az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem helyzetéről, a jelenlegi koronavírusjárvány-helyzet tükrében. Ennek alapvetése, hogy a lakosság élelmiszer-ellátása folyamatos, a jövőben is az lesz. De milyen kihívásokkal, nehézségekkel kell közben szembenéznie az egyes ágazatoknak?
 
 

Az elemzés primer kutatáson alapszik, az adatok gyűjtését követő fejezetek megírása és a következtetések levonása ideje alatt azonban jelentős változások történtek, amelyek a jelzett folyamatokat ugyan nem változtatják meg, de a feltételezett hatások gyorsabban következtek be és egy-egy termékpálya, kereskedelmi disztribúciós csatorna esetében erőteljesebben érintik a termékpálya szereplőit, olvasható a NAK elemzésében. Az elemzésről készült első összefoglalónkban az élelmiszeripar, az élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és az élelmiszer-kereskedelem egészét érintő megállapításokat és javaslatokat vettük sorra, míg ebben a második cikkben az általános fogyasztói igények kielégítését szolgáló alapvető élelmiszerekkel, az egyedi igényeket kielégítő, kis mennyiségben fogyasztott élelmiszerekkel és az egyes élvezeti cikkekkel foglalkozunk.

Általános fogyasztói igények kielégítését szolgáló alapvető élelmiszerek

Kenyér, friss pékáru gyártása szakágazat – sütőipar

A több mint 1400 vállalkozással rendelkező szakágazat jellemzően belföldi keresletet elégít ki, meghatározó részben hazai alapanyag feldolgozásával. A szakágazat szerkezetére jellemző, hogy minden gazdálkodási méretben nagy a vállalkozások száma, amelyek területi eloszlása is jelentős.

A szakágazatra készített primer kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az alapanyag-ellátásban nem tapasztalható semmilyen szintű fennakadás, minden rendelés megérkezik időben. Segéd- és csomagolóanyagokból – március végi információk szerint – nincs hiány, jellemzően nem bonyolult összetételű csomagolóanyagokról van szó. A munkaerő rendelkezésre állása jellemzően nem okoz problémát. A megnövekedett kereslet hatására erős nyomás nehezedik a vállalkozásokra, ami a munkaerő túlterhelését eredményezi, ezért a szakágazati szereplőket tömörítő szövetség a munkaidő korlátozását tartaná célszerűnek.

A szállítást jellemzően ezek a vállalkozások saját maguk végzik, fennakadásokat nem tapasztaltak. Kedvező helyzet alakult ki a fosszilis alapú üzemanyagok beszerzésében, illetve a szállítási idő is rövidül a kisebb autóforgalomnak köszönhetően. A kereslet a lakossági készletek felhalmozási időszakában erősen emelkedett, illetve a vásárlási szokások is változtak, több napra is bevásárolnak pékárukból.

Malomipari termékek gyártása, értékesítése

A malomipari termékek gyártása folyamatos, az alapanyag-beszerzéssel nincs nehézség, a vállalkozások a tavalyi termés feldolgozását végzik. A malmok több havi készlettel rendelkeznek, az országos igény ellátáshoz szükséges búza a hazai tárolókban rendelkezésre áll. Csomagolóanyag-ellátásban sincs probléma, az import szállításoknál sem jelentkezett olyan mértékű késedelem, ami a termelést gátolta volna. Az elmúlt időszak megnövekedett kereslete miatt a kapacitások kihasználtsági szintje igen magas, az üzemekben folyamatos a gyártás. A szakágazat igen széles körű vevőkiszolgálást végez, csomagolóanyagaik tekintetében is nagy a változatosság, illetve egyes vevők kiszolgálása tartályos szállítójárművel történik. A disztribúciós csatornák között elsődlegesen a lakossági kis kiszerelésű lisztek forgalma emelkedett jelentősen.

Növényi, állati olaj gyártása, értékesítése

A lakosság készletezési szokásaihoz tartoznak a sütéshez használt növényi olajtermékek, amelyekre az elmúlt hetekben növekvő kereslet volt jellemző. A növényi olajok gyártásához szükséges alapanyagok hazai forrásai rendelkezésre állnak, az importszállítás az általános problémák miatt esetenként késik. A vállalkozások a gabona-szakágazathoz hasonlóan jelentős készleteket halmoznak fel éves gyártásuk biztosítása érdekében, ezért kevésbé érzékenyek a rövidtávon jelentkező piaci anomáliákra. A szakágazat termékeinek jelentős részét a HORECA szektorban értékesíti, ezért a vállalkozásokat igen kedvezőtlenül érinti ennek a disztribúciós csatornának a forgalomcsökkenése.

Egyéb zöldség- és gyümölcsfeldolgozás szakágazat – gyorsfagyasztott élelmiszerek, konzerv termékek

A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás meghatározó részben a hűtőipari és a konzervipari üzemekben történik, a termékek jellegéből adódóan szezonális jelleggel, egyes zöldségfélék esetében első- és másodvetés feldolgozásával. A jövedelmezőségi és gazdasági elvárások miatt a feldolgozást végző üzemek tavasztól őszig végzik termelésüket, azonban a feldolgozás mennyiségi dömpingje május-július hónapokban történik. A hűtőipari feldolgozásra jellemző, hogy a gyorsfagyasztást követően a mélyhűtött termékek 1 tonnás gyűjtőcsomagolásba kerülnek, és az év többi részében osztályozást, válogatást és a fogyasztói kiszerelést végzik az üzemekben.

Ennek megfelelően a hűtőipari feldolgozásban jelenleg még a tavalyi alapanyagok manipulálása történik, folyamatos termelés mellett. Az alapanyagok rendelkezésre állnak, és a gyártás ütemezésének megfelelően a csomagolóanyagok is készleten vannak. A fogyasztói csomagolású termékek gyűjtőcsomagolása kartondobozokba történik, amely esetében egyes gyártó cégek túlterheltség miatt nem fogadnak több rendelést, és áremelés várható. Emiatt más csomagolási lehetőségeket is figyelembe kell venniük a vállalkozásoknak.

Ebben az időszakban a foglalkoztatott munkaerő is jelentősen kisebb mértékű, jellemzően a teljes munkaidőben foglalkoztatott státuszú munkavállalók járnak be az üzemekbe dolgozni. A vállalkozások számára kiemelten fontos ennek a törzskarnak a megtartása, mert a szezonális munkaerő termelési irányítását is segítségükkel végzik, a feldolgozósorokon dolgozó teljes munkaidős munkavállalók folyamatosan segítik az idényjellegű munkásokat, illetve tanítják a tevékenység végzéséhez szükséges folyamatokat.

A hazai ellátási láncban a mélyhűtött termékek értékesítésében nem merülnek fel gondok, a lakosság készletezési magatartása csak növelte a keresletüket. Exportkiszállítások tekintetében viszont visszaesések tapasztalhatók. A feldolgozók jellemzően a HORECA irányába és a közétkeztetés felé is jelentős értékesítést végeznek, az éttermek nyitvatartásának korlátozása, a közétkeztetés nagymértékű csökkenése jelentős piacvesztést eredményez számukra, azonban ezeknél az üzemeknél a termékek tárolása megoldott, jellemzően az egész éves termelést képesek megfelelően tárolni. A vállalkozások jellemzően megkötötték idei felvásárlási szerződéseiket, az időjárási viszonyoktól – illetve a gépesített betakarítás végző munkaerő rendelkezésre állásától – függően a tervezett mennyiségű alapanyagot be tudják majd szerezni.

A konzervipari vállalkozások jelenleg a szezonális jellegből adódóan állnak, itt az üzemekben jellemzően – a babkonzervgyártást kivéve – nem történik termelőtevékenység. A konzervipar által előállított termékek tartós élelmiszernek számítanak, ezért a kereslet az utóbbi időben megnövekedett a termékek iránt, amely várhatóan egy ideig élénkebb lesz, a fogyasztók megváltozott bevásárlási szokásaihoz igazodva. A konzervgyárak – hasonlóan a hűtőiparhoz – itt is felkészültek az idei termés felvásárlására, a szezon számukra is a zöldborsó betakarításával kezdődik. A konzervipari vállalkozások – hasonlóan az exportorientált hűtőiparhoz – exporttevékenységet is jelentős mértékben folytatnak, ezért számukra is fontos kérdés a szállítmányozás és a külpiacok fogyasztási szokásainak változása, valamint a jelenlegi partnereik megtartása.

Gyümölcslé, zöldséglé gyártása

Hasonlóan a hűtő- és a konzervipari feldolgozóüzemekhez, a levek gyártása szakágazatban is megfelelő az alapanyag-ellátás, a tavalyi termést feldolgozták a sűrítmények gyártásához, a koncentrátumok rendelkezésre állnak, illetve a friss termékekből készülő magasabb minőségű termékek alapanyagai feldolgozatlan formában a kontrollált légterű tárolókban betárolásra kerültek az ősz folyamán. A szakágazatban ezért a termelés folyamatosan történik, a gyártáshoz szükséges csomagolóanyagok a készletezési stratégiának megfelelően rendelkezésre állnak, az olasz beszállítóktól származó egyes anyagok beszerzése a későbbiekben fog csak esetleges problémaként felmerülni.

Tartósított lisztes áruk és tésztafélék gyártása, értékesítése

A szakágazatok termék-előállításaihoz szükséges meghatározó alapanyagok rendelkezésre állnak, a malomipar folyamatosan termel, az étkezésitojás-ellátásban nem merülnek fel nehézségek, illetve a töltelékként felhasznált tejtermékek, gyümölcsvelők, illetve dzsemek is megfelelő mértékben készletezésre kerültek, valamint előállításuk folyamatos, beszállításukban jelentős késedelmek sem merülnek fel.

Egyedi fogyasztói igények kielégítését szolgáló, kis mennyiségben fogyasztott élelmiszerek

Vadhús-feldolgozás, -értékesítés

A termékpályára a fagyasztott-termék-előállítás a jellemző, elsősorban exportpiacokon és kisebb mértékben a hazai HORECA szektorban történik az értékesítés. A jelenlegi helyzetben a hazai HORECA értékesítés jelentősen visszaesett, az exportpiacokra történő kiszállítások is jelentősen csökkentek, ezért minden piacán erőteljes veszteséget szenved el ez a termékpálya.

A vadhús-feldolgozó vállalkozások – hasonlóan az élelmiszeripar egyéb szakágazataiban működőkhöz – alapanyag-beszerzési gondokkal nem küzdenek, feldolgozás, termékgyártás oldalán sincsenek jelenleg problémáik, értékesítési gondjaik azonban az előbb említett okokra visszavezethetően jelentősek. A termékpálya feldolgozó vállalkozásai viszont rendelkeznek a szükséges hűtőkapacitásokkal, jelenleg is hűtőraktárra termelnek, azonban az egyszeri betároló-kapacitásaik végesek, hosszútávon tárolási nehézségek merülhetnek fel. A termelési többlet várhatóan a vadhús fogyasztói árának csökkenését eredményezi. Házhoz szállítással kialakított élelmiszerellátási-lánc megvalósítása célszerű a piaci szereplők között. Likviditási problémák az értékesítési nehézségek miatt már most jelentkeznek.

Juhhús-feldolgozás, -értékesítés

A termékfeldolgozás ennél a termékpályánál kismértékű, a juh és a bárány jellemzően élőállatként kerül értékesítésre, amelynek legfőbb piaca Olaszország. A múlt héten bevezetett olasz kormányzati intézkedések a termékek piacra jutását jelentősen nehezítik, a fogyasztás csökkenhet az olasz lakosság megváltozott és korlátozott mozgástere miatt.

A termékpályán előállított termékek köre és azok értékesíthetősége szezonális jellegű, az egyik legnagyobb igény a húsvéti bárányra van. Olaszországban a belföldi hússzállítás is akadozik, ami visszavetheti a magyar bárány iránti keresletet is. A korlátozások bevezetése és a szállítási költségek növekedése miatt várhatóan a tervezett bárányhús-mennyiség nem fog teljes mértékben kijutni az olasz piacra, ugyanakkor más külföldi piacokra is kilátás nyílhat.

A feldolgozott hazai juhhústermékek másik fontos piaca a japán kereslet, amely piacra március első hetében még történtek kiszállítások. A japán piac azonban igen érzékeny, információink szerint egyes vevők már lemondták korábbi megrendeléseiket. A hazai piacon az átmeneti élelmiszer-felvásárlás miatt kialakult erős fogyasztói kereslet a hazai juhhús kiskereskedelmi értékesítést is fellendítette, ez időszakos segítséget nyújtott a feldolgozó vállalkozások részére.

Nyúlhús-feldolgozás, -értékesítés

A nyúlhús feldolgozását végző élelmiszeripari vállalkozások száma a korábbi gazdasági válság következtében jelentősen csökkent, napjainkban már csak két vágó- és feldolgozóüzem működik a korábbi hat üzemből. A nyúlhúsfogyasztás elsősorban európai piacokon – főként olasz, német és svájci fogyasztók által kedvelt termék – történik, ezért az olaszországi korlátozások jelentősen érintik a termékek export értékesíthetőségét. A feldolgozott termékek 96%-a kerül export piacokra, a termékpálya minden szereplője aggodalommal figyeli az olasz, a német és a svájci járványhelyzetet és a fogyasztók étkezési és vásárlási szokásainak változását.

A feldolgozóipari üzemek legnagyobb problémája az értékesítés jelentős mennyiségi visszaesése és az árak folyamatos csökkenése mellett, hogy a hazai termelők hezitálnak a tenyészállatok szokásos frissítése ügyében. Több termelőnek az is kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben végezzen-e termékenyítést, lesz-e folyamatosan felvásárlás, amely a feldolgozható alapanyag rendelkezésre állásának bizonytalanságát eredményezi.

A nyúlhús-feldolgozóipar számára hosszabb távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek (pl. közvetlenül tepsibe vagy serpenyőbe tehető termékek) gyártása jelenti a piacok bővíthetőségét, ehhez azonban jelentős beruházásokra lenne szükség. A feldolgozást végző vállalkozások számára további fejlődést eredményezhetne, ha a hazai piacon is sikerülne a nyúlhúsfogyasztást népszerűsíteni.

A feldolgozóüzemek tárolási kapacitásai, mélyhűtőtárolói nem alkalmasak a hosszabb idejű készletezésre, illetve saját források terhére a készletek hosszabb távú finanszírozása is jelentős forráslekötést igényelne, amelyhez nincs megfelelő tőkeellátottságuk. A koronavírus-járvány elhúzódása az export szállítások elmaradását eredményezheti, amely miatt a felhalmozódó készleteket mélyhűtött állapotban szükséges tárolni a piacok megindulásáig. Ez az átmeneti tárolás jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet.

Kiskérődző állatok tejfeldolgozása, értékesítés – kecsketej

A kecsketejből feldolgozott termékekre jellemző, hogy a tej minden lényeges alkotóelemének megtartásával, teljes tejből hagyományos módon készülnek, az európai előírásokkal is harmonizáló kisüzemekben, vagy kézműves sajtkészítők műhelyekben. A feldolgozók prémium jelleget kívánnak adni termékeiknek, a minőséget a tehéntejből készült termékek felett szeretnék pozícionálni. Fontos megrendelőik a szállodák és az éttermek, ahol most nagyon erős visszaesés tapasztalható.

A kecsketejből készült termékek Magyarországon is a prémiumkategóriába tartoznak, amelyek piaca a kialakult helyzet miatt folyamatosan csökken. Az áruházak az alapvető élelmiszerek forgalmazását helyezik előtérbe a megnövekedett kereslet kiszolgálása során, ezért megrendeléseik is ilyen termékekre irányultak az elmúlt időszakban, illetve egyes kereskedők átmenetileg felfüggesztették a prémium kecsketejből készült termékek kereskedelmét. A feldolgozóüzemek rendelései jelentősen csökkentek, ami finanszírozási problémákat eredményez a termelés fenntartásában.

A hazai tejipari nagyüzemek nem dolgoznak fel kecsketejet, jellemzően a 10 és az 50 fő közötti dolgozói létszámmal működő kisvállalkozásokban történik a termékgyártás. Az üzemek között gazdasági megfontolások miatt van olyan is, amelyik nem kizárólag kecsketejet dolgoz fel, hanem általában tehén- és juhtejet is.

A kecsketejből készült termékek értékesítésében a szálloda- és vendéglátóipar tölt be fontos szerepet, ez a piac jelenleg az átlagos mérték 10%-ára esett vissza. A termék-előállítást a vállalkozások még nem állították le, a meghatározó mennyiségű félkemény sajtjaik gyártása egyébként is hosszabb érlelési időt vesz igénybe, jelenleg is az érleléssel összefüggő feladatokat végzik. A feldolgozott tej mennyiségében azonban tapasztalható visszaesés, amelyet a kecsketej-termelő beszállítóik az abrakoltatás visszafogásával, illetve napi egyszeri fejéssel követnek le. A kecsketej-feldolgozó vállalkozások jelen piaci viszonyok mellett raktárra termelnek saját forrásaik terhére, amelyet a sajtgyártási technológiájuk miatt egyébként is végeznének. Problémát az értékesítés szinte teljes visszaesése jelenti számukra, amely hosszabb távon beavatkozást igényel majd.

Rosszabb helyzetben vannak a kézműves kecsketej-feldolgozók – vagyis a kézműves kecskesajt-gyártók –, akik inkább a friss sajtokat részesítik előnyben termelésük során, a gyors forgási sebesség miatt. Ezek a termékek azonban viszonylag rövid ideig fogyaszthatók, a jelenlegi helyzetben most nincs irántuk kereslet. A kézműves feldolgozókkal kapcsolatban álló gazdák inkább nem fejnek, hanem továbbra is feletetik a gidákkal és a gödölyékkel a tejet, most a hideg idő visszatérése miatt legeltetni amúgy sem tudnának, a tejet pedig a kézműves feldolgozóknak a fogyasztói kereslet erőteljes visszaesése miatt nem tudják átadni. A termékpálya kézműves szereplői rövidtávon igényelnek beavatkozást a termelés és értékesítés jellegéből adódóan. A kézműves sajtgyártás a szereplők többsége esetében nem egyedüli megélhetési forrás, hanem jövedelemkiegészítő tevékenység, ezért a drasztikus visszaesés nem jelenti mindenkinél a tönkremenetelt is az érintett kézműves feldolgozó számára. Akik azonban egyben állattartók is, azok számára a helyzet nagyon rövid idő alatt kritikussá válhat.

Kiskérődző állatok tejfeldolgozása, értékesítés – juhtej

A legnagyobb juhtej-felvásárló feldolgozóüzemek meghatározó termékei a krémfehérsajt és az étkezési juhtúró. A feldolgozó vállalkozások a mezőgazdaságialapanyag-termelés fenntartása miatt a fejt tejet – tárolókapacitásaiknak megfelelően – átveszik, és sózás nélküli állapotban (félkész termék) gyorsfagyasztják, mélyhűtve tárolják a későbbi feldolgozási fázis elvégzéséig. Ehhez persze tárolókapacitás kell. A mezőgazdasági termelési kedv fenntartása érdekében a nyerstej felvásárlási árak változatlanok, annak ellenére, hogy az olasz és más európai tejátvételi árak egyébként folyamatosan csökkennek. Van olyan, néhány száz birkás tenyésztő is, aki még nem választotta el a bárányokat, amelyek súlya így napi átlagban mintegy 30 dkg-mal gyarapszik, ez kedvező a piaci igényeknek megfelelés szempontjából. Április közepéig kiderül, hogy a járványhelyzet és a kereslet alakulásának megfelelően ezek a bárányok kikerülnek-e az olasz piacra, vagy itthon hizlalják tovább őket még néhány hónapig. A jövő hét végétől fejik az anyajuhokat, de a juhtejből a piaci és értékesítési körülmények miatt most nem friss sajtokat, hanem hosszú érlelési idejű félkemény sajtokat készítenek.

Halfeldolgozás, -értékesítés

A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági visszaesés az akvakultúra-ágazatra is komoly hatással van. Általánosan elmondható, hogy a friss és fagyasztott halászati termékekből az utóbbi hetek során a megszokott árumennyiségnek csak 15-20%-át rendelték meg halfeldolgozást végző vállalkozásoktól. Ezt az állapotot az exportpiacok, a HORECA szektor, a nagy- és kiskereskedelem, illetve a közétkeztetés igényeinek jelentős csökkenése eredményezte. Különösen nagy gondot okoz a kereslet visszaesése azoknak a halfeldolgozóknak, akik intenzív haltermelő létesítménnyel rendelkeznek (pl: afrikai harcsa), mivel a le nem vágott állományokat csak komoly veszteséggel tudják tovább tartani. További nehézség a fagyasztott haltermékek előállítása esetén, hogy 2-3 hónap múlva a teljes készlet nem tudja majd a kiskereskedelmi-láncok által elvárt kétharmados szavatossági időt teljesíteni, ezért a kiskereskedelem nem fogja átvenni ezeket a felhalmozott készleteket. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi értékesítés erősen beszűkül.

A „beragadt” halmennyiségnek (friss és fagyasztott afrikai harcsa filé, ponty, szürke harcsa) az értékesítése a kiskereskedelmi disztribúciós csatornán keresztül problémát jelent, ezért új vevők és a közintézmények, az állami intézmények, a rendvédelmi szervek és a még jelenleg működő közétkeztetés vásárlásának ösztönözését kell megteremteni.

A késztermékek időszakos felhalmozódása miatt többlet-hűtőházkapacitásra is szükségük van a szakágazati szereplőknek. Ha nem sikerül tárolókapacitásokat találni, illetve a halfogyasztást növelni, akkor a legrosszabb esetben ezeknek az értékes haltermékeknek egy részét sajnos meg kell semmisíteni.

A későbbiekben további problémát fog jelenteni, hogy nagy mennyiségű étkezési méretű hal van a telelő/raktározó tavakban (elsősorban ponty), amit a hamarosan bekövetkező melegedő időjárás miatt nem tudnak már tárolni a haltermelők, mivel ez különböző állategészségügyi kockázatokat jelent (pl: darakór). Ezt a piaci méretű pontyot nem célszerű visszahelyezni a termelőtavakba, mivel ennek a korosztálynak rosszabb a takarmányértékesítő képessége, így csak jelentős veszteséggel, önköltségi ár alatt értékesíthető ősszel. Fontos lenne, hogy a termelők még tavasszal értékesíteni tudják ezeket a készleteket, mert legközelebb majd csak karácsonykor jutnak nagyobb bevételhez. A termelők a tavasszal értékesített hal árából tudják megfinanszírozni az idei takarmány- és ivadékvásárlás, valamint a munkabérek költségeit őszig. Ezért a termékpálya szempontjából fontos, hogy a feldolgozott hal és halkészítmények is eljuthassanak a fogyasztók felé.

A MA-HAL felmérése szerint több mint 1000 tonna étkezési ponty eladása és elhelyezése jelent nagy gondot az ágazatnak, ezért várhatóan a teljes termékpályára vonatkozó beavatkozásra lenne szükség.

Baromfifeldolgozás – hízott víziszárnyasok feldolgozása, értékesítése

A hízott víziszárnyas a baromfiiparon belül egy meglehetősen speciális terület, a termékek meghatározó mértékben a HORECA-n keresztül kerülnek a fogyasztókhoz mind Magyarországon, mind a hazánkból importáló 25-30 országban. Állatvédők korábbi támadásai miatt a nyugat-európai piacokon ezt a termékkört nem forgalmazzák a kiskereskedelemben, ezért az értékesítés szinte teljes mértékben a HORECA szektorban történik.

A koronavírus terjedése, és a védekezés érdekében hozott nemzetközi és hazai intézkedések a HORECA szektor erőteljes visszaesését eredményezték, amely az export szinte teljes mértékű megállásával, és a hazai HORECA-ellátás rendkívüli beszűkülésével járt együtt. Jelenleg a fő termékek 90-95%-a, a párhuzamos termékek 70%-a kerül fagyasztásra és letárolásra a kereslet szignifikáns szűkülése miatt.

A termékek jelentős külpiaca a japán gasztronómiai szektor is, amely további piacbővítést eredményezhetett volna az idei nyári olimpia játékok megrendezésével, azonban a japán kormány és a NOB elhalasztotta a játékok megrendezését. A távol-keleti régióba történő friss szállítások ettől függetlenül is ellehetetlenültek, illetve a termékek bizonytalan körülmények között (esetleg nem időre és nem megfelelő körülmények között) szállíthatóak.

A víziszárnyas-termékpályán közel 4000 munkahely érintett, ahol évenként 8 millió élőállatot rendkívül kézimunka-igényes termelési és feldolgozási folyamatok mellett hizlalnak és dolgoznak fel. Ki kell emelni, hogy a foglalkoztatottak meghatározott részben többszörösen hátrányos helyzetű, vidéki munkavállalók, akiket jelenleg is csak az élelmiszeripar kézimunka-igényes területei tudnak foglalkoztatni, alternatíva számukra javarészt csak a szociális ellátórendszer.

A termelés nem állítható le a tenyésztési és hízlalási feladatok időigényessége miatt, egy esetleges leállás igen hosszú termeléskiesést eredményezne, amely a termékpálya résztvevőinek gazdasági ellehetetlenülését, valamint a külpiacok elvesztését eredményezné. A jelenlegi termelés csökkentett szintű folytatása a mélyhűtő tárolókapacitások bővítését igényli, ezért a termékpálya beavatkozást igényel a működés fenntarthatósága érdekében.

A napokban újabb madárinfluenza-kitörést jelentettek egy viziszárnyas-tenyésztés és -feldolgozás szempontjából fontos Bács-Kiskun megyei területről. A vonatkozó rendelkezések szigorú betartása tovább rontja az övezetben tevékenykedő állattartók és feldolgozók helyzetét, és negatív hatással van a teljes viziszárnyas-termékpályára.

Élvezeti cikkek

Dohánytermékek

A dohányágazatban a tavaszi munkák elkezdődtek. Az Olaszországba feldolgozás és értékesítés céljából szállító dohányfelvásárló cég esetében a leállt olaszországi feldolgozó miatt ismeretlen ideig bennragadó készletekben várhatóan mennyiségi, minőségi problémák fognak felmerülni. A kartonok, melyekben a dohányt szállítják – ha addig a szállítás lehetővé válik – júniusra, a betakarítás idejére kellene, hogy visszaérjenek. A visszaszállított kartonok fertőtlenítésével kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ki kell alakítani, így annak költségvonzata még nem ismert a szakágazati szereplők számára. Hasonló helyzet várható az Olaszországból újonnan rendelt csomagolóanyagokkal is, tehát további költségnövekedésre kell számítani.

Az augusztus végétől feldolgozásra kerülő dohány esetében az üzemek többnyire olasz gyártmányú gépekkel dolgoznak, amelyek karbantartását a nyár kezdetétől el kell kezdeni. A vállalkozások a szükséges megrendeléseket a beszállítónak leadták, kérdésként merül fel, hogy a szállítás mikor lesz, illetve a személyforgalom korlátozása a karbantartást végző szakemberekre milyen tilalmakat jelent.

A megrendelt anyagok árát illetően továbbra is aggodalmat vált ki a szakágazat szereplőiből az euró-forint árfolyam kérdése. A dohánytermelés és feldolgozás szempontjából a koronavírus hatása közvetlenül még nem érezhető, a szállítmányozás esetleges korlátozása, esetleges késedelme okozhat a későbbiekben problémát.

Italgyártás – desztillált szeszesital gyártása, értékesítés

A pálinkafőzési szezonnak vége van már, a 2019-es gyártást nem érintette a koronavírus hatása. A 2020. évi termék-előállításhoz a főzdék megkötött szerződéseik alapján – illetve az időjárástól függően – biztosítják a hazai alapanyagok rendelkezésre állását. A feldolgozási időszakban az üzemek munkaerő-igénye megnő, fennakadást a termelésben az egészséges időszakos munkaerő rendelkezésre állása jelentheti.

Az egyéb desztillált szeszesital gyártásához szükséges alapanyagok közül a finomszesz-ellátásban mutatkozik fennakadás, tekintettel a megnövekedett kézfertőtlenítő-gyártásra, amelyhez alapanyagként erős kereslet jelentkezett. Az egyéb alkotóelemek részben külföldről érkeznek, ezek beszállítás az üzemekhez részben akadozik.

A szakágazat döntően üveg-csomagolóanyagot használ termékeinek kiszereléséhez, amely egy része Olaszországból érkezik, illetve érkezett eddig. Az üzemek készletezési stratégiájuknak megfelelően rendelkeznek néhány hónapi gyártáshoz szükséges mennyiséggel, de később lehetnek nehézségek a beszerzésében, ha az olasz üzemekben a gyártás nem indul el.

A szakágazat szempontjából – figyelembe véve a szezonalitást is – a legnagyobb problémát az értékesítés jelentős és ugrásszerű visszaesése jelenti. A HORECA és a vendéglátóhelyek megrendelései erőteljesen visszaestek, az ital-nagykereskedések megrendeléseiket lemondják. Az italexport gyakorlatilag leállt, tehát mind belföldön, mind a külpiacokon szignifikáns értékesítés-visszaeséssel számol a szakágazat. Becslések szerint a szeszesital-értékesítés a hazai piacon 80%-ot esett vissza a vendéglátóhelyeken, a boltokban is közel 70%-os visszaeséssel számolnak. A finomított szeszt előállítók és az etanol-gyártók viszont teljes kapacitással üzemelnek, a kereslet több irányból is jelentősen megnövekedett termékeik iránt.

Italgyártás – sörgyártás, értékesítés

A kézműves sörök alapanyaga nagyobb részben külföldről érkezik, ezért a szállítási költségek folyamatos növekedése, a magas euró-forint árfolyam együttesen már jelentős költségnövekedést eredményez a vállalkozások számára. A csomagoláshoz felhasznált üveg is részben importtermék (Ausztria), amelynek gyártási helyén élénkülő kereslet tapasztalható, ezért a magyar gyártók kisebb mennyiséget kapnak.

A kézműves sörök gyártói értékesítési szempontból kétszeres nyomás alatt vannak. Ez egyrészt a koronavírustól független, az általánosan alkalmazott kizárólagos forgalmazói szerződések hatására alakult ki – amely a vendéglátóhelyek nagyüzemi sörfőzdékkel kötött szállítási kizárólagossága miatt jelentkezik –, Illetve ezt a gyártói kört is igen hátrányosan érinti a fogyasztói szokások gyors átalakulása és a tartós fogyasztási cikkek felé elmozdulás, a lakossági készletezés. A HORECA szektor visszaesése ezért jelentős gazdasági nehézséget eredményez az egyébként sem tőkeerős gyártóknak. A kisüzemi gyártók becslése szerint a kézműves sörök értékesítése jelenleg csak 10% körül mozog a korábbi éves bázishoz képest.

A sörfogyasztás erős szezonális ingadozást mutat, ezért a kisüzemi sörfőzdék számára létfontosságú a nyári forgalom fellendítése, amelyre sajnos se nekik, se másnak nincs ráhatása, a gyártói kör erősen kitett a járványhelyzet hatásainak.

A nagyüzemi sörfőzdék jellemzően külföldi tulajdonban vannak, beszerzéseik tekintetében is könnyebb a helyzetük. Gyártókapacitásaik és gazdasági erejük nagyobb rugalmasságot és mozgásteret enged számukra egy rövidebb idejű fogyasztás-visszaesés kezelésére. Az alapanyagok beszerzésében a gyártók nem tapasztalnak nehézségeket, bár a növekvő szállítási költségek ezt a gyártói kört is érintik.

Az értékesítésben a HORECA szektor jelentős visszaesése, valamint az ital-nagykereskedők óvatos magatartása csökkenő eladást eredményez számukra is, a megrendelések állománya összességében 30-35%-kal csökkent az elmúlt hetekben. A termeléshez szükséges alapanyagok, a gyártási segédanyagok és a csomagolóanyag tekintetében problémáik kisebb mértékűek, mint a kisüzemi gyártóké, és inkább a kapacitások műszaki karbantartását végző szakemberek utazási korlátozásaiból, illetve az alkatrészek rendelkezésre állásából eredő nehézségekkel számolnak.

Egyéb élelmiszer gyártása – kávé feldolgozása, értékesítés

A kávéfeldolgozás alapanyaga a babkávé, amely tőzsdei termék, hazai viszonyok között nem termelhető, ezért nem függ a hazai mezőgazdasági viszonyoktól. A kávéfeldolgozást végző vállalkozások jellemzően pörkölést, darálást és csomagolást végeznek, termékeik jelentős része a hiper- és szupermarket-láncokban, valamint a tradicionális magyar kereskedelmi egységekben kerül értékesítésre. A HORECA értékesítés – jellemzően több száz partnerrel – az árbevétel kisebb részét képezi, tekintettel arra, hogy ebben a disztribúciós csatornában az olasz gyártók szerepe meghatározó. A koronavírus miatt jelentkező fogyasztói felvásárlás növekvő keresletet eredményezett a hazai gyártók számára is, amely jelenleg is az átlagosnál magasabb szinten áll, vélhetően a vendéglátóhelyekről kiszorult kereslet otthoni kiszolgálása miatt.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu