2019. november 21. csütörtök Olivér

Hírek - Élelmiszer

Elsodorja a világpiac az utolsó hazai cukorgyárat

A cukortermelés európai kvótaszabályozása 2017. október 1-jén megszűnt. A termelés pedig nemcsak az unióban, hanem a világpiacon is emelkedett, így a cukor ára esésében van. A nyerscukor világpiaci ára a 2018/2019-es szezonban 9-10 százalékkal csökken, 2022–2023-ra pedig a 2016 előtti tíz év átlagát is 30 százalékkal múlhatja alul az előrejelzések szerint. Milyen esélye vannak így a hazai termelőknek és a hazai cukoriparnak? És mit várhatunk az izoglükózgyártástól?
 
 

Európa a világ legnagyobb cukorrépatermelője, de nem ez a növény biztosítja a legtöbb nyerscukrot a világ számára, hanem a cukornád. Ennek termelésében pedig Brazília jeleskedik. A cukorrépából előállított cukor a világtermelés 14%-át adja, 2026-ra pedig tovább zsugorodhat a részesedése 13%-ra. 

Jön az év egyik legnagyobb agráreseménye! Agrárszektor Konferencia november 28-29-én. Az agrárium legforróbb témái két napban. Gazdák, agrár- és élelmiszeripari vállalkozók, döntéshozók, szakpolitikusok egy helyen és időben, csak a siófoki Agrárszektor Konferencián!


Egyre olcsóbb a cukor

A legkönnyebben és fajlagosan legnagyobb mennyiségben kinyerhető szacharózt a cukornád tartalmazza, amiben Brazília bővelkedik. Az ország közlekedésében azonban fontos szerepet játszik az etanol, amit döntően szintén cukornádból állítanak elő. Ha alacsony a cukor világpiaci ára, akkor több etanol készül, ha magas, akkor kevesebb. Az etanol ára pedig a kőolaj árához igazodik, ha az magas, akkor etanolból is több készül, cukorból viszont kevesebb. Idén az alacsony cukorár és a magas belső etanolfelhasználás miatt 60 százalékosra emelkedhet a bioüzemanyag-gyártásban felhasznált nádcukor aránya Brazíliában a korábban jellemző 50 százalékos arány helyett.

Amint az az alábbi ábrán is látszik, a világ cukorpiacára Brazília döntő hatással van, a világtermelés mintegy ötödét ez az ország adja. Viszont tavaly már csak 36 millió tonna cukrot gyártottak, idén pedig az alacsony árak miatt 34,5 millió tonnára fogják vissza a termelést a Nemzetközi Cukorszövetség becslése szerint. Sajnos mindez nem változtatott a kínálati bőségen, ugyanis India rohamos tempóban növeli kibocsájtását, már a 31 millió tonnát is átlépte a termelése.

Legnagyobb cukorgyártók a világban (Forrás:Nemzetközi Cukorszövetség)

Az Európai Unió cukorrépatermelése 18-20 millió tonna. A répatermő terület és az átlaghozam is növekszik, miközben az egy főre eső cukorfogyasztás csökkenő tendenciát mutat a térségünkben. A fenti folyamatok miatt minden mértékadó becslés a cukorár tendenciózus csökkenését vetíti előre a következő 10 év során.

Támogatott, de nagyon forrásigényes

Azzal, hogy 2017 október elsejével megszűnt a cukorkvóta az Európai Unióban, szabadabbá vált a termelés, miközben a gazdákat segítő  szubvenciók is folyamatosan zsugorodnak. A növekvő termelés és a csökkenő támogatás mellett csak a leghatékonyabb gazdaságok maradnak életben. A magyar termelők klimatikus okokból versenyhátrányan vannak az északibb országok cukorrépatermelőivel szemben, sem átlaghozamokban, sem cukortartalomban nem hozzuk a nyereséget garantáló számokat.

A termelést segítő támogatás hazai keretösszege ma 7,984 millió euró, de 2020-ra 7,545 millió euróra mérséklődik. Az összeg meghatározásakor mintegy 19 ezer hektáros potenciális cukorrépaterülettel kalkuláltak a döntéshozók. A tényleges termelés ennél kevesebb hektáron zajlik: 15 és 18 ezer hektár között szór, idén mintegy 16 ezer hektárt ölel fel. A termelők  tavaly cc. 150 ezer forint támogatáshoz juthattak hektáronként, idén viszont gyengébb a forint árfolyama és kisebb a növény termőterülete is, úgyhogy minden esély megvan a hektáronkénti 160 ezer forintos támogatásra. Ez épp jókor jön, mert a cukor árának esését az egyetlen megmaradt hazai (egyébként az osztrák Agrana kezében lévő) cukorgyár igyekszik a termelők felé érvényesíteni.

A cukor világpiaci ára az elmúlt évtizedekben (Forrás: macrotrends.net)

Berki Gyula, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke éppen tárgyalásokat folytat a gyárral.

Igaz, hogy a világpiaci ár máris 10 százalékkal gyengébb a tavalyinál, de a költségeink nőttek.

Tavaly tonnánként 23,5 eurót ért a cukorrépa, 16 százalékos cukortartalomra korrigálva. Legalább ennyit most is kapni szeretnének a termelők. Úgy vélem, ahhoz, hogy a hazai répatermesztés hosszabb távon fennmaradhasson, szükség van némi önmérsékletre az ipar és a kereskedelem részéről is. A 150 forintos kereskedelmi cukorárat irreálisnak tartom" - fogalmaz a szövetség elnöke.

Idén hektáronként átlagosan 65-67 tonnás cukorrépatermésre van kilátás, a cukortartalom 14,5 százalék körüli. A hozam nem rossz, támogatással együtt rentáblis lehet a termelés - mondja Berki Gyula. Egy hektárnyi cukorrépa előállítása ugyanis 650-700 ezer forintot emészt fel, míg a bevétel 500 ezer forint körül alakul. Vagyis a támogatás létkérdés a termelők számára. Azt viszont nem tudni, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban is megmaradhatnak-e a termeléshez kötött támogatások, és ha igen, azokat uniós borítékból vagy hazai forrásból kell-e majd finanszírozni? Könnyen előállhat egy olyan forgatókönyv, ami gazdaságtalanná teszi a hazai cukorréparmelést.

Mi, ha nem cukorrépa?

A kiutat Magyarország számára az izocukor-előállítás adhatja. Ennek kvótaszabályozása szintén megszűnt a tavalyi évben. A folyékony édesítőszer termelésében kifejezetten versenyelőnyben vagyunk Európában, aminek két oka van:

  • bőségesen rendelkezésünkre áll az alapanyagául szolgáló kukorica;
  • hatalmas hazai feldolgozókapacitások állnak a rendelkezésünkre.

A kvótaszabályozás korábban 250 ezer tonna (répacukorra korrigált mennyiségű) izocukor előállítását tette lehetővé Magyarország számára, amit gyakorlatilag a szabadegyházi Hungrana Kft. használt ki - kissé túl is lépve azt -, és ezzel a vállalkozás az Európai Unióban termelt izoglükóz bő harmadát gyárthatta le. Az EU adatai szerint a kvótaszabályozás megszűnése után Magyarország izoglükóz-termelése hamarosan átlépte 300 ezer tonnát, a tavaly év végén elindított tiszapüspöki gabonafeldolgozóval pedig potenciálisan újabb 150 ezer tonna izocukor termelésére nyílt mód az országban. (A cég a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó KALL Ingredients Kft. kezében van.) Mint az alábbi ábra mutatja, hazánk vetélytárs nékül uralja a kontinens cukorszirup-piacát.

Izoglükózgyártás az Európai Unióban (Forrás: gain.fas.usda.gov)

Az előrejelzések szerint a kukoricából gyártott cukor termelésének lendülete megmarad az unióban, és 2026-ra elérheti az 1,9 millió tonnát, vagyis megduplázódik a jelenlegi szint. Ez azt jelentené, hogy a mostani bő 4 százalékos izoglükóz-részesedés 10 százalékra növekedhet a kontinens cukorpiacán. Az USA-ban az izoglükóz cukorpiaci részesedése 36 százalékra tehető - ennek elérése Európában azonban nem valószínű. Az azonban biztosra vehető, hogy jó lóra tettek a tiszapüspöki befektetők: az édesipar egyre nagyobb mennyiségben használja ezt a folyékony édestíőszert, így a termékre folyamatosan nő a kereslet.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu