Egész Európában Lengyelországban nő a leggyorsabb ütemben a csirkehústermelés, az ország mára az EU legnagyobb termelőjévé vált: egymaga a teljes uniós csirkehús-kibocsátás ötödét adja. A lengyel brojlertermelés erősen rá van utalva az exportra, hiszen az előállított mennyiség felét az országhatárokon túl kell értékesítenie. A hatalmas termelés természetesen egyre több takarmány-alapanyagot is igényel, beleértve a szójadarát is. Északi barátaink csaknem 2 millió tonna GM-szójadara importjára szorulnak minden évben. Ezt döntően Brazíliából szerzik be, de tavaly - ahogy más uniós országban is - megnőtt az USA-ból származó szójadara mennyisége.

Lengyelország ugyan már 2006-ban elhatározta, hogy nemcsak a génmódosított növények termesztését, de ezek etetését is betiltja, eddig ezt képtelen volt véghez vinni, ezért a parlament évről évre haladékot adott a megvalósításra. Legutóbbi döntésével 2020 végére tolta ki a GM-mentes takarmányozás előírását. Az USDA elemzői szerint irreális elvárás GM-mentes szójával és hüvelyesekkel helyettesíteni az amerikai kontinensről származó árut. Már a szója részbeni kiváltása is akkora költségnövekedést hozna a takarmányozásban, ami lényegesen rontaná a lengyel termelés versenyképességét az európai piacon. Viszont Ukrajna feldolgozóipara az utóbbi 7 évben sokat javított a napraforgódara emészthetőségén, ami így már reális alternatívát kínálhat a szójadara kiváltására is (a magyarországi feldolgozóipar szintén ezt a célt tűzte ki  - agrárszektor.hu).

Új alapanyag a szója kiváltására - A Bunge minden állatfajra gondolt

Megkezdődött a Sunpro termékcsalád gyártása Martfűn.

A franciák exportja teljesen leállt, ugyanis az enyhén növekvő termelést felszívja a belső fogyasztás bővülése. A sertéshús árának emelkedése (amit a Kínában tomboló afrikai sertéspestis váltott ki) általában növeli a keresletet az olcsóbb csirkehús iránt. Németországban kevesebb mint 2 százalékkal nő a termelés, mivel akadályozzák a környezetvédelmi és állatjóléti előírások. Spanyolországban több éves stagnálás után idén és jövőre növekszik a csirkehús-előállítás, válaszul a javuló értékesítési lehetőségekre. Olaszországban a 2017/2018. évi madárinfluenza-járvány után 2019-ben és 2020-ban is enyhe növekedést várnak az USDA elemzői. Magyarországon - hasonló okokból - szintén egy termelési fellendülésnek lehetünk szemtanúi.

Hollandiában 2019/2020-ban új termelési rekordot várnak csirkehúsból. A növekedésnek csak az szab gátat, hogy a termelést a foszfátkibocsátás mértékét szabályozó engedélyekkel korlátozzák. 2018 januárjától már tilos a trágyát más országokba exportálniuk a holland farmereknek, viszont muszáj foszfátkvótákat vásárolniuk, amit az élelmes holland kereskedők egyre drágábban bocsátanak áruba. A még szabad kibocsátási egységeket a legjobb ajánlatot tévő vállalkozónak adják el, aki ez alapján növelheti a termelését. Mindehhez hozzájönnek a szigorodó állatjóléti elvárások is, vagyis a termelés 2020-ban elérheti a plafont.

Növekvő kibocsátást jeleznek az elemzők az Egyesült Királyságban, Csehországban, Svédországban, Finnországban és Romániában is. Utóbbiban 4,5 százalékos lehet az emelkedés 2019-ben és bő 2 százalékos 2020-ban. Bulgáriában is erőteljes a termelés koncentrációja, és növekszik a profi vállalkozások száma.

Általános jelenségként írja le az USDA, hogy az európai fogyasztók egyre inkább a szabadtartásos és biocsirkét keresik, amiért hajlandóak többet is fizetni. Franciaországban a "Red Label" cimkés csirkehús már a kínálat 10 százalékát teszi ki. Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek rá, hogy 2017/18 nem volt rég, mégis hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mennyire megijedtünka a madárinfluenzától, és az mekkora gazdasági kárt okozott. Szabadtartásban hihetetlenül nehéz megvédeni az állományt a légi úton terjedő járványos betegségektől, ami megnehezíti a fogyasztói trend követését a termelők számára.