2018. május 24. csütörtök Eszter, Eliza

Hírek - Élelmiszer

Feltétel nélkül mindenkire számít az új agrárminiszter

Minden agrárgazdasági szereplőre számít az új parlamenti ciklusban Nagy István agrárminiszter-jelölt. Szerinte tarthatatlan, hogy ma minden termelési kockázatot a gazdálkodók viselnek. A stratégiai célok között többek között a versenyképesség javítását és a munkaerőhiány csökkentését jelölte meg.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Összefogás kell az agrárgazdaságban, ezért a legkisebbtől a legnagyobbig minden egyes ágazati szereplőre feltétel nélkül számítok – fogalmazott parlamenti mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán Nagy István agrárminiszter-jelölt. Szerinte a mezőgazdaság egyértelműen stratégiai szerepet tölt be, mivel a Föld lakossága 2050-re 9 milliárdra növekszik, így 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a termőterület várhatóan 30 százalékkal, az ivóvízkészlet 40 százalékkal csökken.

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év? Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, regisztráljon a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A következő időszak egyik legfontosabb feladata a versenyképesség javítása lesz – húzta alá Nagy István. Ma a magyar agrárium egy hektáron 1574 euró értéket állít elő, míg az EU-átlag 2630 euró körül mozog. Hosszabb távon – tette hozzá a minisztereljelölt – nálunk is el kell érni a jelenlegi EU15-ök szintjét, így a magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezésére válhat alkalmassá. Az exportban ezzel párhuzamosan arra kell törekedni, hogy a feldolgozott termékek részaránya legalább 78 százalékra növekedjen, ezen belül pedig a másodlagosan feldolgozott élelmiszereké 50-60 százalékot tegyen ki.

MTI-fotó: Soós Lajos

Nagy István szerint a most kialakítás alatt álló, 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) nincs szükség radikális reformra. Továbbra is erős, kétpilléres rendszerben a forrásokat a gazdáknak kell megkapniuk, így Magyarország nem támogatja, hogy például a migrációval összefüggő, KAP-idegen célok prioritássá váljanak.

Nem tartható, hogy az agrárszektorban minden kockázatot a termelők viseljenek – fogalmazott a miniszterjelölt. A gazdák sokszor úgy termelnek, hogy nem tudják, mennyiért értékesíthetnek, miközben az élelmiszerlánc további szereplői ismert árakon folytatják tevékenységeiket. A kockázatoknak – hangsúlyozta Nagy István – értékarányosan kell megoszlaniuk a piaci szereplők között.

Osztották a baloldalt
Kormánypárti és jobbikos ellenzéki képviselők is megdöbbentőnek értékelték, hogy a mezőgazdasági bizottságba sem az MSZP, sem a DK, sem a Párbeszéd nem delegált tagot. A rendszerváltozás óta nem fordult elő, hogy a testületben ne lett volna baloldali képviselő. A most megalakult, tizenegy tagú grémiumban a Fidesz hét, a Jobbik három, az LMP pedig egy képviselővel van jelen. Így nem vesz részt a bizottság munkájában a kormánypárti KDNP sem.


A politikus komoly problémaként említette, hogy a mezőgazdaságban is egyre nagyobb a munkaerőhiány. Ezért szerinte 50 ezer közmunkást át kellene irányítani, hogy a jövőben állandó mezőgazdasági munkaerővé válhassanak.

A miniszterjelölt több más célt is megfogalmazott az új parlamenti ciklusra:

- állami kockázatvállaláson alapuló hitelalap létrehozása azok számára, akik a piaci alapú agrárhitelezésből kiszorulnak
- kockázatkezelési rendszer az állattenyésztőknek és a kertészeknek a betegségek és járványok miatti kockázatok, illetve a piaci árkockázatok kezelésére
- az öntözhető területek legalább 400-500 ezer hektárra növelése
- új fehérjeprogram végrehajtása a GMO-s szójaimport kiváltására, illetve csökkentésére
- az egymillió hektárra tehető osztatlan közös földtulajdon felszámolása
- az üveg- és melegházi kertészeti terület megkétszerezése, hogy ne külföldi, hanem magyar tavaszi primőrökkel lehessen kielégíteni a hazai fogyasztói igényeket
- a hazai erdőterület 21-ről 27 százalékra növelése
- az önkéntességre épülő agrárintegráció ösztönzése
- az élelmiszerbiztonság fejlesztése
- a generációváltás támogatása
- az élelmiszertermékek további áfacsökkentése

Így juthatott be Magyarországra a sertéspestis
A migrációnak, illetve a vendégmunkásoknak tulajdonítható, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa nemrég felbukkant Heves megyében - vélte bizottsági meghallgatásán Nagy István. Szerinte például egy eldobott szendvics lehetett az oka annak, hogy egy eddig jól körülhatárolható területen több vaddisznó is ASP miatt hullott el. Mint ismert, a vírus bejutására Ukrajna és Románia felöl mutatkozott a legnagyobb esély. Nagy István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kórokozó házi sertéseket nálunk még nem betegített meg, és az egyik legnagyobb feladat éppen annak megakadályozása lesz, hogy az ASP haszonállattartó telepekre is bejusson.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu