2019. június 16. vasárnap Jusztin

Hírek - Élelmiszer

Ha így gondolkoztunk volna, ma nem lenne téliszalámi

Rongálták a hazai élelmiszeripar hírnevét a "kettős élelmiszer-minőségről" szóló nyilatkozatok - derült ki a Portfolio közelmúltban megrendezett Agrárszektor 2017 konferenciáján. Élelmiszeripari szakértők szerint nem jelent minőségi különbséget, ha egy-egy élelmiszermárka minimális eltérésekkel kerül forgalomba Európa egyes országaiban, mivel a gyártók arra törekednek, hogy termékeiket az adott piac igényeihez igazítsák. A Magyar Élelmiszerkönyv indokolatlan szigorítása rontaná a cégek versenyképességét és gátat szabna az innovációnak. Ha a huszadik század elején ilyen lett volna a gondolkodásmód, ma nem lenne például téliszalámi - hangzott el a konferencián.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

"Ez nem botrány, hanem álbotrány!" - szögezte le a Portfolio szervezésében megtartott közelmúltbeli Agrárszektor Konferencia "Kettős mérce" és versenyképesség az élelmiszeriparban" című szekcióbezélgetésében Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke

Azt a képet kialakítani az élelmiszeriparról, az élelmiszeripar magyar és nemzetközi szereplőiről, hogy szakmányban, szándékosan eltérő minőségű termékeket dobnak különböző piacokra, rendkívül kártékony

 - szögezte le.

Mint ismert, az "élelmiszerbotrány" februárban robbant ki, amikor napvilágra kerültek egy Szlovákiában lefolytatott vizsgálat eredményei. A szlovák felmérés szerint ugyanazon termékek más minőségben voltak elérhetők a szlovákiai és az ausztriai élelmiszerüzletekben. A hír megjelenése után a Földművelésügyi Minisztérium megrendelt egy hasonló vizsgálatot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal pedig már márciusban publikálta az első eredményeket, amelyek az FM meglátása szerint alátámasztották, hogy a magyarokat "silány minőségű élelmiszerekkel etetik a multicégek". Szakértők szerint azonban a Nébih márciusi - és augusztusban, más termékekkel megismételt - vizsgálatából ez aligha olvasható ki. Mint az a bírálók szájából többször is elhangzott, bizonyos esetekben nem is ugyanaz a termék szerepel az összevetésben. A gyártók pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a tesztek nem megfelelő laboratóriumi körülmények között történtek, ráadásul titokban (sem a feldolgozókkal, sem a lakossággal nem közölték, milyen termékekre irányulnak a vizsgálatok).

Éder Tamás

Az Éfosz elnöke emlékeztetett, hogy az ügy kirobbanásakor a szövetség meghatározó tagjai lettek név szerint megnevezve, de védekezésre nem volt lehetőségük. Sőt, "ha valaki megnézi a NÉBIH által elkészített szakmai háttéranyagot, akkor az ott lévő megállapítások, és a (szak)politikusok megszólalásai között ég és föld volt a különbség" - fogalmazott Éder Tamás. Az elnök megszólalásában azt is leszögezte, hogy

ezek a nyilatkozatok általában véve rongálták az élelmiszeripar, és ezen belül a magyar élelmiszeripar reputációját az átlagos fogyasztók szemében.

"Látva azt, hogy ez a történet hogyan kelt önálló életre, az élelmiszeripar szereplőinek ma még inkább felértékelődik a fogyasztói bizalom kérdésköre - a márkáinkba vetett bizalmat meg kell védeni és meg kell tartani" - tette hozzá Tompa Gábor. A Nestlé Hungária külső vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója viszont azt is leszögezte, hogy attól még, hogy egy márka minimális különbségekkel kerül forgalomba az egyes piacokon, az nem jelenti azt, hogy a terméknek a minőségében is különbség van,

azt pedig pláne nem, hogy bármilyen biztonsági kockázattal állnánk szemben, pedig ez a hivatalos kommunikációban sokszor összemosódott

 - fogalmazott Tompa Gábor.

A Nestlé igazgatója ráadásul azt sem titkolta, hogy ők - természetesen racionális szempontok miatt - komoly apparátussal dolgoznak a különbségeken. "A szerencsi gyárunkban 25 embert foglalkoztatunk azért, hogy az ott készülő termékeknek a receptúráját úgy alakítsák ki, hogy az az adott exportpiac fogyasztóinak ízléséhez leginkább passzoljon" - fogalmazott Tompa Gábor. Az igazgató leszögezte, hogy ez az ügy leginkább a magyar élelmiszeriparnak, és azon belül főként a hazai szereplők exporttevékenységének ártott, hiszen a nemzetközi célországok fogyasztói azt szűrhették le a híradásokat látva, hogy a magyar termékek silányabbak.

Tompa Gábor

Te is a könyv szerint élsz?

Még júliusban hirdették ki azt a 20 pontos kormányprogramot, amellyel a hazai élelmiszerek minőségén kívánnak javítani - emlékeztetett a konferencián a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgató-főállatorvosa. Pleva György kiemelte, hogy a cél eléréséhez 2 milliárd forintos forrást biztosítanak a költségvetésből, amelyből a 2019-ig meghatározott időszakra jelentős összeg jut majd a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak felülvizsgálatára.

Az előttünk álló időszakban leginkább arra kell fókuszálnunk, hogy érdemes-e további előírásokat hoznunk olyan termékcsoportoknál, amelyekre már van vonatkozó passzus, illetve szükséges-e más termékcsoportokat is bevonni az Élelmiszerkönyv védelme alá

 - hívta fel a figyelmet Pleva György, aki szerint a program megvalósításához a fentieken túl elengedhetetlen lesz a hatékony hatósági intézkedések elősegítése is. "Korszerűsítésre van szükség, a hatósági vizsgálatok modernizálásra szorulnak" - mondta.

Pleva György

Aggódását fejezte azonban ki az Élelmiszerkönyv várható módosításával kapcsolatban Tompa Gábor. Véleménye szerint ugyanis a hazai szereplők akkor tudnak gazdaságosak, hatékonyak, azaz sikeresek lenni, ha minden európai országban egy kottából játszanak. Ezzel Éder Tamás is egyetértett, és egy példával szemléltette a jelenlegi helyzetet:

Ha azzal a gondolkodásmóddal élt volna a 20. század elején az akkori szabályozó, mint ahogy ma azt a minisztériumnál teszik, akkor ma nem lenne téliszalámi.

Éder szerint ne legyenek illúzióink, az innovációnak egyértelmű gátja az ilyen típusú hozzáállás. Éppen ezért az elnök félelmét fejezte ki az élelmiszerkönyv további szigorításával kapcsolatban. Különösen, hogy az előírások többnyire csak a hazai gyártókon kérhetők számon, csökkentve ezzel e versenyhelyzetüket, hiszen az importtermékek esetében csak méregdrága laboratóriumi eljárásokkal lehetne ellenőrizni az összetételt, amire viszont nincs pénz.

"Az Élelmiszerkönyv előírásai a fogyasztót védik" - reagált Pleva György. Szerinte nincs olyan fogyasztó, aki ma sajnálja, hogy például nem lehet pálmaolajból sajtot, vagy épp csontból kipréselt fehérje koncentrátumból virslit készíteni. Sőt, szerinte az Élelmiszerkönyv módosításai kapcsán minden esetben konszenzusos, a teljes iparágra kiterjedő döntésről van szó.

Pókos Gergely

Éder Tamás szerint viszont a Magyar Élelmiszerkönyv egyes passzusai kapcsán eddig nem kérték ki a teljes iparág véleményét, nem volt azokról átfogó egyeztetés. Éder hangsúlyozta, hogy a koszenzus olyannyira nem működik, hogy

a 20 pontos kormányprogramról mind a szövetség, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Közlönyből értesült!

Ez a versenyképesség kulcsa!?

Nincs versenyképes élelmiszeripar versenyképes agrárium nélkül

- szögezte le a panelbeszélgetést felvezető előadásában Pókos Gergely.

A Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettese szerint ugyan mind feldolgozói, mind előállítói oldalon jelentős versenyképességi tartalékok vannak, és egyértelmű a fejlődés is Magyarországon, a jelenleg működő élelmiszeripari mechanizmusokkal régiós lemaradásunk mégis tovább fog növekedni. Ezért véleménye szerint a következő években a legnagyobb hangsúlyt az innovációra, illetve a munkaerő-hatékonyság növelésére kell majd helyezni.

Bódi Csaba

„A kormányzati célkitűzésben szereplő kisméretű feldolgozó üzemek ugyan egyes részpiacokon megoldást jelenthetnek – ilyen lehet például a bio-termékek köre -, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az alapvetést, hogy a versenyképesség kulcsa, hogy a régiós piachoz igazítsuk a termelés volumenét” – tette hozzá Bódi Csaba. A Hipp Kft. ügyvezetője szerint megfelelő méretnagyság nélkül nem lehet az európai piacon labdába rúgni, ennek kialakításához viszont az automatizálás mellett támogatásra, főként pénzügyi forrásokra van szükség.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu