2020. július 2. csütörtök Ottó

Hírek - Élelmiszer

Hatalmas krízisben a magyar húspiac: hogyan élhetik túl a termelők a válságot?

Hetente 10 ezer élő sertés torlódik fel Magyarországon, a magyar termelők ugyanis hiába szerződtek le a hazai vágóhidakkal, az élő sertés 20 százalékát egyszerűen nem veszik át a feldolgozóüzemek a HORECA leállása miatt lecsökkent kereslet miatt. Közben baromfiból is túlkínálat van, a Brazíliából érkező csirkedömpinggel ugyanis nem tudnak mit kezdeni a termelők, és ha ez nem lenne elegendő a madárinfluenza és a sertéspestis is tizedeli a hazai állományokat. A szakemberek szerint tudatos fogyasztói magatartás kellene Magyarországon, emellett egyes ágazatokban az importkorlátozás is megoldást jelentene.
 
 

A koronavírus európai megjelenése előtt viszonylag jó helyzetben volt a legtöbb magyar állattenyésztő és húsfeldolgozó, hiszen az évek óta tartó gazdasági növekedés együtt járt a fogyasztás erősödésével, és a prosperáló turizmus és vendéglátás is egyre nagyobb mértékben szívta fel a különböző húsféléket, húskészítményeket - írja az Index. Ráadásul az is kedvező helyzetbe hozta őket, hogy az afrikai sertéspestis óriási pusztítást végzett Kínában. Emiatt Németország rengeteg sertést tud exportálni az ázsiai országba, a magyar sertésárakat pedig elsősorban a német árak határozzák meg, ezért az ár nálunk is emelkedett. A mi exportlehetőségeinket aztán rontani kezdte, hogy hozzánk is bejutott a sertéspestis, sőt a madárinfluenza is. A COVID-19 európai megjelenése, és az ezzel járó korlátozások bevezetése pedig nagyon felforgatta a húspiacot.

Online agrárkonferenciát szervez május 28-án a Portfolio gazdasági portál a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásairól. Az eseményen megtudhatja, milyen állapotban kerül ki a magyar agrárium a világjárvány miatti sokkból, és milyen támogatási, szabályozási, piaci változások történtek, illetve várhatók az ágazatban. Ha naprakészen szeretne tájékozódni a kialakult rendkívüli helyzetr?l, vegyen részt online agrárkonferenciánkon május 28-án!

Exportproblémák

A magyarországi élősertés árának tavalyi emelkedését leginkább a Kínában tomboló sertéspestis hajtotta, emiatt ugyanis az ázsiai ország jelentős behozatalra szorul - erről beszélt Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke. Ott 2018 nyarán jelent meg az asp, ami aztán pár hónappal később hozzánk is eljutott, ezért a magyar cégek azóta nem is exportálhatnak az ázsiai országba, annak ellenére, hogy nálunk eddig csak vaddisznóban mutatták ki a kórt. Németország viszont szerencsés helyzetben van, náluk még vaddisznóban sem jelent meg a betegség. Az ő áraikat tehát felfelé hajtja a kínai kereslet, a hazai árak pedig nagyjából a némethez igazodnak. A magyar cégeknek ezenkívül némi vigaszt jelenthet az is, hogy a sertéspestis miatt Romániában is több millió állatot kellett elpusztítani, de ott azokból az országokból engedélyezték a behozatalt, ahol csak vaddisznóban jelent meg a fertőzés, tehát a magyar cégek is szállíthatnak oda - mondta Horváth István.

Ellepi Európát a spanyol sertés

A koronavírus európai megjelenése és a kijárási korlátozások bevezetése aztán földhöz vágott szinte minden olyan vállalkozást, amelynek a turizmushoz és a vendéglátáshoz köze van. A HORECA-szektor (hotel, restaurant, catering), tehát a szállodák, az éttermek, a rendezvényipar és a közétkeztetés leállásával az egyik legnagyobb felvevőpiacukat veszítették el a hústermelők. Ráadásul ez egyszerre jelentkezett az egész kontinensen, tehát az összes európai termelő azzal szembesült, hogy rengeteg állatot és húst egyszerűen nem tud eladni - vezette le Horváth.

Spanyolország például Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztője, évente 45 millió sertést bocsát ki, Magyarországon ehhez képest évi 4,6 millió sertést vágnak le - mondta Horváth István. A Spanyolországban megtermelt húsmennyiség körülbelül 40 százalékát normál esetben a turizmus veszi fel, a leállásokkal azonban ez mind feleslegként jelentkezik a piacon, brutális túlkínálatot okozva, ami csökkenti az árakat. A járvány európai megjelenése óta átlagosan 10-20 százalékkal csökkent az élő sertés ára.

Heti 10 ezer sertést nem vesznek át

Ha túltermelés van, akkor először a hűtőházaknak termelnek, viszont ha már ezek is megtelnek, akkor onnan már sokkal alacsonyabb árakon szabadulnak a kereskedők. Ilyenkor értelemszerűen a legrégebb óta a hűtőházakban lévő húst adják el először. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az a lefóliázott spanyol hús, amit Magyarországon egy hipermarketben megvásárolunk, másfél év fagyasztás után került az áruházi hűtőbe - mondja Horváth István. A hipermarketek nagyon alacsony áron, jóval a magyar termelők bekerülési költségei alatt veszik meg a spanyol vagy lengyel húst, ráadásul a HORECA leállás miatt eleve kisebb a kereslet. Mindezek miatt a magyar termelők hiába szerződtek le a hazai vágóhidakkal, az élő sertés 20 százalékát egyszerűen nem veszik át a feldolgozóüzemek. Emiatt hetente 10 ezer élő sertés torlódik fel az országban, ennyit nem vágnak le a piac csökkenése miatt. Horváth szerint ennek az a következménye, hogy túltartják az állatokat, amik aztán elfoglalják a helyet a következő generációk elől.

Hat-nyolc hónapig nem tudják csökkenteni a számokat

Miért nem termelnek akkor kevesebb sertést? - tehetnénk fel a kérdést. Azért nem, mert az állatok szaporodását korántsem lehet olyan gyorsan visszafogni, mint mondjuk egy autógyárat. Ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra leállítani, azok a sertések, amelyek most születnek, azokat év elején “búgatták be”, a biológiai kibocsátáscsökkentéshez 6-8 hónap kell, ennyi ideig kiszolgáltatottak a tenyésztők - mondja Horváth, aki hozzáteszi: márciusig iszonyatosan nagy volt a kereslet, a vágóhidak állandóan hívták a tenyésztőket, hogy még több sertés kellene.

A kormány nemrég bejelentette, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknek 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad, ennek részletei még kidolgozás alatt vannak, de Horváth szerint a sertéstenyésztők elsősorban a feltorlódott állomány élelmezésére fordítják majd a forrásokat. És a sertéspestis elleni átalakításokhoz is kaphatnak támogatást, amiből korszerű kerékfertőtlenítőket, kerítéseket, magasnyomású tisztítóberendezéseket is vehetnek, illetve hullaégetőket alakíthatnak ki.

Tudatos fogyasztói magatartás kellene

Horváth István azt mondja: Ausztriában evidens, hogy a fogyasztók először az osztrák termékeket veszik meg, aztán ha az elfogyott, vagy nem jó minőségű, akkor keresnek másfélét. Itthon is arra lenne szükség, hogy a vásárlók elsősorban a magyar húst keressék. A Sertésszövetség elnöke hangsúlyozza, hogy itthon egy évben 4,6 millió sertést vágnak le, a fogyasztásunk pedig 31-32 kg/fő/év, tehát ha mindenki magyar húst enne, akkor önfenntartó lenne az ágazat.

Baromfiból is túlkínálat van

A HORECA-szektor leállása Európában 25-30 százalékkal csökkentette az élelmiszeripar, így a baromfipiac méretét is, itt is túltermelés van - erről már Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke beszélt. Azt is elmondta, hogy ez nemcsak a termelők és a feldolgozók gondja, hiszen az átgyűrűző hatások miatt ez komoly hatással lesz a teljes termékpályára és a beszállítói körre egyaránt (takarmánykeverők, tenyésztővállalkozások, stb.) Az unióban a koronavírus miatt nagyjából 20 százalékkal csökkentek az árak, ez már a nem jövedelmező kategória - teszi hozzá.
Csorbai szerint a problémának van nemzetközi szinten orvosolható része, megoldást jelentene például, ha átmeneti időre felfüggesztenék a harmadik országból érkező baromfihús behozatalát. Az Európában értékesített baromfihús 20-25 százaléka ugyanis az unión kívülről, főként Brazíliából, Thaiföldröl, Ukrajnából érkezik. Ez a mennyiség pedig ilyen túltermelés esetén csak tovább nyomja lefelé az árakat - mondja a tanács elnöke.

Nem is beszélve azokról a folyamatosan megjelenő aggályokról, hogy ezekre a húsokra nem ugyanolyan sztenderdek vonatkoznak, mint az uniós termelők portékáira, folytatja Csorbai. Takarmányozásban, állatjóléti és állat-egészségügyi vonatkozásban sokkal enyhébb követelményeknek kell megfelelniük az EU-n kívülről érkező húsoknak. Ezenkívül vannak nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések is, amikkel segíteni lehet a szektort, ilyen például a hűtve tárolás támogatása, a termelők megsegítése, vagy a víziszárnyas ágazat tenyésztését megtartó támogatások alkalmazása - sorolja a szervezet elnöke. Ez utóbbiak, tehát a kacsa és liba tenyésztők vannak talán a legnagyobb bajban, hiszen ezeknek a termékeknek a 70-80 százaléka a HORECA-szektorba menne.

Ötmillió baromfit kellett levágni

Átmenetileg a magyar baromfiágazat is több exportpiacát elveszítette egy vírus miatt, csak míg a sertéstenyésztők az afrikai sertéspestis miatt bosszankodhatnak, addig a baromfisoknak a madárinfluenza-járvány okoz komoly gondokat. A vízi szárnyasokat ez szintén különösen sújtja, ezek a termékek ugyanis többségében exportra mennek. A madárinfluenza Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében van jelen, vannak olyan országok, amelyek csak ezekből a megyékből tiltották meg a behozatalt, de vannak olyanok is, amelyek az egész országot tiltólistára tették. Magyarországon közel ötmillió egyedet kellett levágni a betegség miatt, ez már jóval több, mint amekkora veszteség a 2016-17-es járvány idején volt, akkor 3,2 millió állatot kellett elpusztítani, és azt akkor hatalmas veszteségnek tekintettük - emlékszik vissza Csorbai Attila.

Ahogy arról az Agrárszektort korábban Bárány László, a magyar baromfipiacon vezető szerepet betöltő kisvárdai-nyírkércsi Master Good csoport alapító-tulajdonosa tájékoztatta, csődhullám söpörhet végig a hazai baromfiszektorban a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt. Hozztette, az ágazat vállalkozásainak működése várhatóan május végén-június elején kezdhet visszatérni a megszokott kerékvágásba, de a normalizálódáshoz legalább hat-tíz hónapra lesz szükség. Bárány László szerint a beszűkült piaci lehetőségek miatt célszerű lenne megfontolni a termelői szárnyas-túltartás, illetve a felhalmozódott fagyasztott baromfiipari termékkészletek finanszírozási támogatását.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu