2020. július 11. szombat Nóra, Lili

Hírek - Élelmiszer

Készítsen lekvárt a gyümölcsből, egyre jobban veszik!

Eperből, cseresznyéből, barackból a magyarok is készíthetnének több dzsemet, pürét, lekvárt. Ezek a legkedveltebb ízek Európában és alapanyagunk is volna hozzá. A szedd magad mozgalom vagy ivólének értékesítés mellett érdemes a lekvárfőzést is fontolóra venni, hiszen nagy hozzáadott értéket teremt - derül ki a NAK élelmiszeripari hírleveléből.
 
 

A gyümölcslekvár tradicionális élelmiszere mindennapi táplálkozásunknak. Az értékesítés tekintetében a dzsemek, zselék, pürék és marmeládok fogyasztása az elmúlt években európai szinten átlagosan 2 százalékos növekedést mutat. 2012-ben ezen termékek fogyasztása 3,1 milliárd euró volt, míg 2016-ra elérte a 3,36 milliárd eurót. Az európai fogyasztás 39 százalékát a francia fogyasztók adják, de további jelentős mennyiséget fogyasztanak a németek, az angolok, az olaszok és a spanyolok. A legnagyobb éves fogyasztásnövekedést Szlovéniában (69 százalék) és Görögországban (50 százalék) regisztrálták.

A legnépszerűbb íz Európában az eper, a mogyoró, a barack, a narancs, a málna, a cseresznye és a füge.
Népszerű lekvár: sárgabarack

Az európai piacon növekvő igény mutatkozik a mogyorókrém és a gesztenyepüré iránt, amelyet a fejlődő országok többsége − kivéve Törökország − jelenleg nem tud kielégíteni. Ezért a mogyoró- és gesztenyetermelésbe való befektetés hosszú távon új lehetőségeket teremthet. A dzsemek, zselék, pürék és marmeládok előállítása Európában 2012 óta folyamatos növekedést mutat. A legnagyobb termelésnövekedést ebben az időszakban Dánia (11 százalék) és Írország (7 százalék) produkálta. A gyümölcspürék és kompótok legnagyobb előállítója Franciaország (2015-ben 399 ezer tonna), míg a dzsemek és marmeládok tekintetében Németország, Belgium és Hollandia említhető (2015-ben 261 ezer tonna). A dzsemek, zselék, pürék és marmeládok európai exportja 2016-ban értékben 6 százalékkal nőtt, és elérte az 1,52 milliárd eurót, mennyiségben pedig – 3 százalékos növekedéssel – 778 ezer tonna volt. Export tekintetében a piacnak nincs egyeduralkodója, 2016-ban Olaszország állt az élen, míg a második helyen Spanyolország volt.

A dzsem-, zselé-, püré- és marmelád-előállítók számára ígéretes célország lehet Franciaország, Németország, illetve az Egyesült Királyság és Hollandia. Emellett jelentősek a piaci lehetőségek a skandináv és a balti országokban is.

Az importpiacnak sincs meghatározó szereplője. 2016-ban Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság számított a termékek legnagyobb importőrének. Németország fő szállítója Belgium volt, míg Franciaországé Hollandia. A közép-kelet-európai országok várhatóan erőteljesen növelni fogják dzsem-, zselé-, püré- és marmeládimportjukat. Az elmúlt öt évben kétszámjegyű importnövekedést produkált Dánia (19 százalék), Spanyolország (14 százalék), Hollandia (13 százalék), Lengyelország (13 százalék), Litvánia (12 százalék), Portugália (10 százalék), Írország (10 százalék) és Szlovénia (10 százalék).

Az egészség képe kapcsolódik hozzá

A gyümölcskészítmények növekvő fogyasztását legjelentősebben az egészséges és vegetáriánus élelmiszerek trendje, valamint a rohanó életvitel, és ezáltal a kényelmi élelmiszerek iránti megnövekedett igény növeli. Így a 100 százalék gyümölcstartalmú és az alacsony cukortartalmú (hozzáadottcukor-mentes) termékek piaca jelentős bővülést mutat. Ezzel összhangban a legvonzóbb címkeinformációk közé tartozik a „cukormentes”, az „allergénmentes”, valamint az „adalékanyag-mentes”. A csomagolás szempontjából – a háztartások méretének csökkenése miatt – a kisebb kiszerelések kereslete növekedni fog. Mindemellett a helyi alapanyagok, valamint a hozzáadott értékek is jelentős piaci előnyt fognak biztosítani.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu