2021. május 11. kedd Ferenc

Hírek - Élelmiszer

Megszólalt a szakértő: nem a koronavírus tett be a hazai zöldség-gyümölcs ágazatnak

A magyar mezőgazdaságban régóta súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, a koronavírus-járvány pedig csak tovább rontott a helyzeten, de aztán egy rendeletmódosítással megengedték, hogy a környező országok egész területéről idejöjjenek a hazai munkaerőnél lényegesen kisebb igényű vendégmunkások. A szélsőséges időjárás miatt végül mégsem lesz szükség annyira sok idénymunkásra, a fagy és a szárazság miatt feleannyi, negyedannyi gyümölcs lesz idén, mint szokott.
 
 

Több nyugat-európai országban is problémát okozott, hogy a – főként közép-kelet-európai – mezőgazdasági idénymunkások a koronavírus miatt nem érkeztek meg a megfelelő időben és a megfelelő számban, írta meg az Index. Nagy-Britanniába például csak a szokásos munkaerő egyharmada érkezett meg a korlátozások miatt. A brit kormánytisztviselők akkor arról beszéltek, hogy a járvány okozta új helyzet miatt az agrárszektornak – mindenekelőtt a gyümölcs- és a zöldségtermelőknek – a brit munkavállalókat is be kell vonniuk a betakarítási munkálatokba.

Különösen azokat próbálták munkára bírni, akiket a járvány miatt kényszerszabadságra küldtek vagy akik elveszítették a munkájukat. Még a brit trónörökös, Károly herceg is arra buzdította a briteket, hogy menjenek ki a földekre, és segítsenek a gazdáknak a termés betakarításában.

A magyar agráriumban is régóta fennálló probléma a munkaerőhiány. A legtöbb kézi munkát igénylő zöldség-gyümölcs ágazatot súlyosan érinti a társadalom elöregedése, a lakosság városokba vándorlása és a munkaképes korú emberek külföldre áramlása. A munkaerőhiány és a nem túl hatékony termelés miatt keletkező kár évente több tízmilliárd forintban mérhető.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítására havonta átlagosan 60-70 ezer idénymunkásra van szükség. A hazai munkaerőpiacról régóta nem lehet elegendő idénymunkást biztosítani, ezért a környező országokból, Ukrajnából, Romániából és Szerbiából hoznak be munkásokat. Számuk évente változik, minél nagyobb a termés, annál több emberre van szükség, de nagyjából évente 5 és 20 ezer közé tehető a számuk. Ez becslés, pontos statisztikák igazából nincsenek a Magyarországon dolgozó külföldiekről. Az is köztudott, hogy a határokon belülről vagy azokon túlról érkező mezőgazdasági idénymunkások között arányaiban sok roma van.

Érdekes tendencia, hogy míg Szerbiából ás Ukrajnából továbbra is főként a határ közelében élők jönnek át hozzánk dolgozni, addig Románia esetén ez már egyre kevésbé jellemző, mert az ottani bérek már egyre közelebb vannak a magyarhoz

– mondta Huiber Tibor, a Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének (MÉDOSZ) elnöke.

A MÉDOSZ elnöke szerint ezért inkább már Románia belső, a határtól távolabb eső részeiből kell hozni embereket.
Huiber Tibor beszélt arról is, hogy egyre nehezebb idénymunkásokat találni, hiszen a családos emberek nehezen jönnek el otthonról 3-6 hónapra, nagyon kevés olyan ember van, aki vállalja, hogy áprilisban eljön otthonról, és majd csak októberben tér haza. Idénymunkára nem lehet életet berendezni, jelentette ki a szakember.

Vannak olyan gazdálkodók, akik sokallják a hazai munkaerő fizetési igényét, a környező országokból érkező idénymunkások bérigénye viszont alacsonyabb, és az elszállásolásuk is könnyebben megoldható. Ezt jól szemlélteti a Tolna megyei hírportál egyik cikke, amelyben az idénymunkások helyzetéről megkérdezett egyik gazdálkodó azt mondta, hogy feladtak egy hirdetést, hogy szüretelőket keresnek, mivel az addigi munkásaik egy része – főleg a fiatalabbja – kiment külföldre dolgozni. Rengetegen jelentkeztek, de mind vidékről és horribilis árért. Például Somogyból és Békés megyéből is jött volna egy-egy tízfős brigád, amelyből az egyik ember csak munkafelügyelő lett volna, vagyis nem dolgozik, és fejenként 15 ezer forintot kértek, naponta.

A lap megkérdezte az egyik idénymunkásbrigád vezetőjét is, aki úgy írta le a helyzetüket, hogy Magyarországon mindenki feketén akar dolgoztatni, vagy éhbérért, mondta el a siófoki vállalkozó, aki 20 fővel vállalna szőlőben munkát Somogy, Tolna és Baranya megyékben. Mint mondta, az ezerötszáz forintos órabért kérő hirdetésére csak kisebb gazdák jelentkeztek. Állítja, hogy a nagyok közül sokan inkább zsebbe fizetnének tízezer forintot. Szerinte csak az erdélyi és az ukrán munkavállalóknak éri meg ilyen feltételekkel elvállalni az idénymunkát. Ők akár folyóvíz nélkül, sátorban is elalszanak a néhány hétig tartó növényápolási vagy gyümölcsszedési szezonban.

Április végén, május elején a koronavírus-járvány miatt hozott kijárási korlátozások és határlezárások idején félő volt, hogy egyszerűen nem lesz, aki leszedje a termést. A NAK akkor egy közleményt is kiadott, melyben azt írták, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította. A helyzet a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált. A szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása marad/maradt el, ami nemcsak a gazdálkodók számára jelent/jelentett károkat, hanem az ellátás biztonságát is veszélyezteti. Erre sajnos már jelenleg is vannak konkrét példák a spárga- és a szamócabetakarítás területén. E két ágazat visszajelzései alapján is a soron következő munkák miatt megnövekedett az idénymunkások iránti igény. Emiatt kérte a NAK a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a szükséges munkaerő belépését az országba. Május 6-án aztán meg is jelent az a kormányrendelet-módosítás, amelynek köszönhetően a határ menti ingázáson túl a szomszédos országok teljes területéről érkező idénymunkások is részt vehettek a betakarítási munkálatokban.

Voltak, akik arra számítottak, hogy a járvány miatt a turizmusban és vendéglátásban munkájukat vesztett emberek is enyhíthetik majd a mezőgazdasági szektor munkaerőhiányát, de ők aztán nem igazán mentek át a mezőgazdaságba gyümölcsöt vagy zöldséget szedni. Valamelyest tompult a munkaerőhiány, más szektorokból érkezett valamennyi ember, de azért nem volt jellemző, hogy a budapesti pincérek lementek volna spárgát szedni Hajdú-Biharba, mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. Apáti Ferenc szerint most, a korlátozások feloldásával erre még kisebb az esély, hiszen sokan visszamehettek dolgozni a munkahelyükre.
Hangsúlyozta azonban, hogy idén a zöldség- és gyümölcstermesztőknek nem ez a legnagyobb gondja, hanem az, hogy a fagykárok és az aszály miatt feleakkora, negyedakkora termés várható.

Az időjárási viszontagságok miatt az idei lesz minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy tavasszal páratlanul sok, 15-18 fagyos éjszaka volt, melyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott, amely önmagában is jelentős károkat okozott volna

– mondta Apáti Ferenc.

A FruitVeB becslései szerint emiatt az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonlóan alacsony, nagyjából 500 ezer tonna gyümölcstermés várható. Egy átlagos évben 800 – 900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014., 2018.) pedig 1,1 – 1,2 millió tonna termést takarítottak be. Persze hangsúlyozzák, hogy ezekben a becslésekben még van némi bizonytalanság.

A fagykár mellett jelentős gondot okozott az aszály is. Februárban, márciusban és áprilisban gyakorlatilag nem volt értelmezhető mennyiségű csapadék. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai szerint például március 8-tól április 26-ig tartó 50 napos időszakban csak 11,7 milliméter hullott országos átlagban. Ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy a víz eljusson a növény gyökeréig, jelentette ki a FruitVeB alelnöke.

Júniusban aztán a szokásos csapadék közel másfélszerese hullott: 60 milliméter, szemben a 42 milliméteres sokéves átlaggal. Apáti Ferenc szerint ez viszont már túl sok, emiatt több ezer tonna meggy rohadt el, és cseresznyéből is nagyon sok odaveszett, sőt a szamócaszezon végének is keresztbe tett.

Egyébként a magyar gyümölcsültetvények mintegy 85%-a van kitéve az aszály kockázatának, ennyit ugyanis nem öntöznek. Egy pozitív hatása van a szárazságnak, a beltartalom jobb lesz tőle, magasabb cukor- és rosttartalommal fognak megérni idén a gyümölcsök

– mondta Apáti Ferenc.

A várható termés gyümölcsfajonként, azon belül fajtánként, illetve termesztőkörzetenként (sőt, még egy gazdaságokon belül is) nagyon jelentős szórást mutat. A legnagyobb terméskiesés a kajszi, az őszibarack és a cseresznye esetében várható, ezeknél egy jó évhez viszonyítva mindössze negyed vagy harmad termés várható. A körte és a szilva esetében pedig a szokásos mennyiség fele. A két legjelentősebb területen termesztett gyümölcsfajunk az alma és a meggy. Az alma egy jó évben 800 – 850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul. Idén nem lehet 400 ezer tonnánál többre számítani. A meggy átlagos 65-70 ezer tonnájához képest idén jó, ha 50 ezer összejön, olvasható a FruitVeB becslésében.

Apáti Ferenc szerint tehát végül nem a koronavírus tett be az ágazatnak, hanem a szélsőséges időjárás, amiatt lesz idén jóval kevesebb termés. És közgazdasági törvényszerűség, hogy ha valamiből kevesebb van, akkor annak emelkedni szokott az ára, tette hozzá a szakértő. A fogyasztói ár emelkedésének mértékét egyelőre nehéz belőni, nagyon sok tényezőtől függ egy gyümölcs ára.

A mérettől és minőségtől is függ, de nem ugyanannyiba kerül az idény elején vagy a végén, és az se mindegy, hol vesszük. Ettől függetlenül úgy becsülik, hogy az elmúlt öt évben megszokott árintervallumok felső részében fognak mozogni az árak. Apáti Ferenc azt is elmondta, hogy attól azért nem kell tartani, hogy soha nem látott magasságokba emelkednének a gyümölcsárak, és tendencia sincs benne, tehát nem biztos, hogy jövőre is ilyen drágák lesznek, ez ugyanis megint főként az időjárástól függ majd. Egyébként a friss gyümölcsök piacán kisebb lehet a hiány, mert a termelők főként oda viszik majd a portékájukat, hiszen ott lehet magasabb profitot elérni, „ott lehet értéket menteni”. Ipari felhasználásra és exportra pedig valószínűleg kevesebb gyümölcs jut majd.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu