Szorult helyzetben vannak a magyar baromfitartók. A koronavírus-járvány már több mint egy éve sújtja Magyarországot és a világ többi részét, a madárinfluenza meglehetős rendszerességgel bukkan fel a baromfitelepeken, ráadásul lassan fél éve folyamatosan emelkednek a takarmányárak. A takarmányárak növekedése már idén januárban, a Takarékbank sajtótájékoztatóján szóba került, ahol a szakértők arról beszéltek, hogy a baromfiágazatban a piaci szereplők szereplői kettős árnyomástól tartanak 2021-ben. A pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon kénytelenek helyt állni, ráadásul a takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Ezen hatások eredményeként kerülhetnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.

Bizakodnak a gazdák Magyarországon: erre készülhetnek 2021-ben

A hatékonyság növelése lesz az egyik fő cél idén.

Márciusban Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke még arról beszélt, hogy a baromfi ágazatban a még meglévő készletek fékezhetik az áremelések ütemét, amit a vendéglátóipar lassú éledezése, a kereslet növekedése indokolna. A szakember azonban hozzátette, hogy az árakat nagyban befolyásolja a takarmányárak alakulása, hiszen az önköltség nagyjából kétharmada a táp. A takarmányárak mintegy 30%-ra becsülhető emelkedése a baromfitermelőknél az élőállat előállításának költségeit azonnal 20%-kal emeli. Ha ezt nem tudják tovább hárítani a termelők, akkor sokan tönkremehetnek. A túlélésre azoknak a gazdaságoknak van nagyobb esélye, akik a nagyok mellett integrációkban tevékenykednek. Ugyancsak szemmel kell tartani a madárinfluenza térképet - tette hozzá Csorbai Attila. A legnagyobb veszély a legjelentősebb termelő országokat sújtja, különösen Franciaországot, Németországot és Lengyelországot. Igaz, a nagy számú vágás miatt a magyar termelőknek most javulhatnak az exportlehetőségeik. S ez is arra utal, hogy az olcsó baromfihús is a múlté egyelőre.

A Baromfi Termék Tanács elnöke később arról beszélt, hogy a takarmányárak növekedése egy 20-25%-os költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán. Ezt előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, amely valószínűleg majd a fogyasztói árakban is változást fog okozni. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is. A tavalyi évben a baromfiágazatot több minden is megtépázta, többek között a takarmányárak globális emelkedése, a madárinfluenza és a pandémia is. A sok probléma ellenére azonban a csirkeállomány növekedett - ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető, hiszen a tojás mellett a csirke a családok mindennapi fogyasztásába épült.

A helyzetet némileg árnyalja az a grafikon, amelyet a napokban tett közzé az MTI. Ez ugyanis azt mutatja, hogy 2020-ban hihetetlen mértékben lecsökkent a magyar baromfiállomány. 2020 decemberében Magyarország baromfiállománya 35,379 millió darabot tett ki, ami nemcsak a 2019-es 39,208 milliós állományhoz képest órási visszaesés, de jócskán a 2000-es 37,016 milliós érték alatt van.

Baromfiállomány Magyarországon, 2000-2020 (Forrás: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI)

A fenti számoknak némileg ellentmondani látszik a magyarok baromfihús-fogyasztását mutató grafikon. Eszerint az elmúlt években folyamatosan nőtt az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás hazánkban, 2019-ben már az uniós szinten is kimagasló 35,7 kilogramm felett járt, meghaladva az uniós átlagot (Az Európai Unióban az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2016 és 2019 között 23,3 kilogramm volt, a becslések szerint 2021-re elérheti a 23,9 kilogrammot is.)

Baromfihús-fogyasztás Magyarországon, 2004-2019 (Forrás: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI)

Az áprilisi Portfolio Agrár KlubonKulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója részletes számokkal szolgált a takarmányárak emelkedését, és annak az állattartásra gyakorolt hatását illetően. A szakember szerint a jelenlegi takarmányár-növekedés ténylegesen drasztikus, 15-20%-os önköltség-emelkedést jelent. Abban azonban Kulik Zoltán is egyetértett, hogy az igazi kérdés az, hogy ez rajta marad-e a termelőn, vagy át tudja-e hárítani a feldolgozóra és a fogyasztóra? A szakember azért annyi jó hírrel tudott szolgálni, hogy 2021 negyedik negyedévére csökkenni fognak a takarmányárak, de erősen sejthető, hogy az új árak is meg fogják haladni a 2020 első negyedévében mért szinteket. Az Agrár Klubon a szakemberek egyetértettek abban, hogy amarosan a fogyasztók is szembesülni fognak a takarmányárak emelkedésével, mivel most készülnek azok a hús- és tejtermékek, amelyeket már a drágább takarmány felhasználásával állítottak elő. Wagenhoffer Zsombor, Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvásárlási ár mindig lassan követi az előállítási árban bekövetkező drámai változásokat, míg visszafelé gyorsabb ez a folyamat. A kettő közötti árkülönbséget pedig vagy a feldolgozóknak, vagy a termelőknek, vagy mindkettőnek kell lenyelnie. Ez sajnos nem változott az elmúlt 10-20 év során, pedig nagyon jó lenne, ha megváltozna.

Vallottak a szakértők: elkerülhetetlen az élelmiszerek drágulása Magyarországon

Nehéz helyzetbe hozta a takarmányárak emelkedése az állattartókat.

Molnár György, a Baromfi Termék Tanács titkára áprilisban jelezte, hogy eddig is sokba került a hús, most azonban további 25%-kal növekedhet az ára. A szakember hozzátette, hogy ha a takarmányárak emelkedése folytatódik, de közben a felvásárlási árak nem növekednek, akkor a termelőnek már nem lesz érdemes tovább ezzel foglalkoznia.

A magyar baromfiágazat problémáiról beszélt Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója is. A szakember az Agrárszektornak elmondta, hogy a takarmányárak növekedése rendkívül nehéz helyzetbe sodorta hazai baromfiágazatot, a drágulás mostanra ugyanis olyan súlyos problémákat szült a szektorban, hogy a piaci szereplőknek muszáj a teljes termékpályán végig vinniük az áremelkedést és a kereskedelemben érvényesíteni azt. Volosinovszki János szerint a teljes termékpályán végighaladó áremelés megkerülhetetlen, mert ha ez megreked nálunk, a feldolgozóknál, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a hatékonyság meghatározó tényező ebben az iparágban, a baromfiágazatban egyszerűen nem lehet kicsiben csinálni a termeltetést és a feldolgozást.

Durva áremelés jöhet a hazai boltokban: nincs választása a baromfiiparnak, lépnie kell

Súlyos gondokkal küzd a magyar baromfiágazat.

Láthatjuk tehát, hogy a baromfiágazat gondjai szerteágazóak, de abban minden szakértő, minden ágazati szereplő egyetért, hogy a termelők gondjaira az jelenthet tartós megoldást, ha a megnövekedett előállítási költségeket a terméklánc többi szereplője vállalná magára, ide értve a fogyasztókat is. Ellenkező esetben nem egy termelőnek kerülhet olyan helyzetbe, hogy végleg le kell húznia a rolót. Azt azonban mindenki belátja, hogy a magyar fogyasztók rendkívül árérzékenyek, így az ő oldalukon jelentkező áremelkedéseket csak nagyon óvatosan, sok egyeztetés után lehet realizálni.