Nem ideológiai okokból lesz biogazda egy holland. Gondosan mérlegeli a német piac nagyságát és az elérhető profitot, majd belevág.
Hollandia kicsi mérete ellenére az Európai Unió hetedik legnagyobb biopiaca. Az első Németország, a második Franciaország, ketten együtt a teljes európai biopiac több mint a felét adják ki (lásd a grafikont). Érdekes, hogy nem a legnagyobb biotermelő államokban találjuk a leglelkesebb biofogyasztókat. Egy német például sokkal kevesebbet költ ezekre az élelmiszerekre, mint egy osztrák (lásd grafikon). A 80 millió ember azonban "megeszi a magáét", így piacként a germán a legnagyobb.
Ha felkészülten akar nekivágni a 2018-as agrárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2018 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.
A hollandok 1,4 Mrd euró (438 Mrd Ft) értékben exportálnak vegyszermentes termékeket, ennek 80%-a Németországban landol. A legnagyobb forgalmat az olyan kertészeti áruk, mint a
répa, saláta és a brokkoli generálja, de a legnagyobb ütemben a
biotojás és -tejtermék piaca bővül. Vagyis - ahogy azt a hollandoktól megszokhattuk - munkaintenzív és nagy árréssel értékesíthető termékekkel foglalkoznak. Mindössze 60 ezer hektáron állítják elő ezt az értéket, ez a teljes mezőgazdasági terület 3-4 százaléka.
A termelők motivációja prózai: az ötéves átállási időszakot követőenaz újdonsült biogazdák 25-50%-os haszonkulccsal számolnak, a termék jellegétől függően. Az elmúlt öt évben évente 10%-kal nőtt a biopiac Hollandiában, miközben a
konvencionális csak 3%-kal bővült. Az organikus termékek piaci
részesedése 2025-re elérheti a 7%-ot (most 3,4%).
