Az EB január 24-i határozata szerint az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós szabályokkal. A Bizottság még 2017 februárjában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, ezt 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes, importált termékeket kínáló importőrök és kiskereskedők vonzóbb árakat kínálhassanak a fogyasztóknak. Ez a szabály hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekhez képest. Probléma az is, hogy Magyarország a mezőgazdasági termékek esetében is akadályozza a szabad árképzést.

A kiskereskedelem az EU gazdaságának egyik kulcságazata: mintegy 3,6 millió vállalkozás tevékenykedik a szektorban, amely 4,5%-os hozzáadott értéket képvisel és az uniós munkahelyek közel 9%-át adja. A kiskereskedelem emellett alapvető szerepet tölt be a fogyasztók életében - az uniós háztartások büdzséjüknek akár egyharmadát kiskereskedelmi üzletekben költik el.

A magyar kormány 2009. évi XCV. törvényben szabályozza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tisztességtelen forgalmazói tilalmát. A rendelkezés fő célja az volt, hogy csökkentse a beszállítók kiszolgáltatottságát a nagy áruházláncokkal szemben.