2017. szeptember 24. vasárnap Gellért, Mercédesz

Hírek - Európai Unió

Váratlan szövetségesre találtak a kelet-európai országok

Váratlan szövetségesre leltek a közös agrárpolitika (KAP) gyökeres reformja ellen ágáló dél- és kelet-európai államok. Már a franciáknak sem tetszik az ötlet, hogy 2020 után nemzeti társfinanszírozást vezessenek be a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknál. Közben a zöldek a mostani rendszer egyik legnagyobb hibájának tartják a nagygazdaságok helyzetbe hozását a kicsikkel szemben, ami szerintük tökéletesen ellentétes az eredetileg kitűzött célokkal.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Franciaországban is elutasításra talált az ötlet, hogy a KAP tervezett reformja értelmében a tagállamok maguk is járuljanak hozzá a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz.

Az Európai Bizottság (EB) 2020 utáni időszakra vonatkozó elképzelése egyelőre csak a közösségi büdzsé legnagyobb nettó befizetőjének számító Németországban talált egyértelmű támogatásra, bár sok tagállam még nem vallott színt a kérdésben.

Július közepén a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), valamint Észtország, Lettország és Litvánia fogadtak el közös nyilatkozatot az EU jövőbeni kihívásait felsoroló Fehér Könyv által is felvetett társfinanszírozás ellen. A V4-ek és három alkalmi szövetségesük határozott álláspontja mellé most a franciák is felsorakoztak. A gazdák elsősorban attól tartanak, hogy a támogatásaik drasztikusan csökkenni fognak, ha azok egy része a nemzeti kormányok hatáskörébe kerül.

A növekvő takarmányárak ellen tiltakozó francia birkatenyésztő Párizsban
A KAP jelenleg a közös uniós költségvetés mintegy 40 százalékát meríti ki.

A Brexit, vagyis a britek tervezett kilépése ugyanakkor mintegy 10 milliárd eurós lyukat üt a 150 milliárdos éves büdzsén, ennek kezelése pedig az eddigiektől eltérő megoldást kíván. Miközben néhány területen (például a védelmi és biztonsági kiadásokban) mindenképpen emelésre lesz szükség, a hozzájárulásokat egyetlen tagállam sem akarja növelni. Nem marad tehát más lehetőség, mint néhány tétel megnyirbálása, és ennek eshet áldozatául az agrárium is.

 

A KAP-reform lesz az egyik fő témája következő agrárkonferenciánknak is. Ha tudni szeretné, merre tart a Közös Agrárpolitika, és mire számíthatnak a magyar és európai gazdák, jelentkezzen a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumára!

El kell viszont ismerni szakértők szerint, hogy a közös agrárpolitika valóban reformra szorul. A változtatás egyik mozgatója, hogy jelenleg a KAP-pénzek 80 százaléka a gazdaságok 20 százalékához vándorol, ami akkor is igazságtalannak tűnhet, ha ezek együttesen a teljes mezőgazdasági termelés 90 százalékáért felelősek. A közvetlen támogatások részbeni átadása a nemzetállamoknak tovább tágíthatná a rést a gazdagabb és szegényebb tagországok versenyképességében - vélik egyes szakértők..

A közös nyilatkozatot aláíró V4-ek, valamint Észtország, Lettország és Litvánia azt szeretnék elérni, hogy az EU 2020 után is megfelelő forrásokat biztosítson a Közös Agrárpolitika számára, és semmilyen új feladatot ne finanszírozzon a gazdák támogatásának rovására. Az évi 60 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező KAP tervezett átalakítása a keleti és déli államokban ugyan nagy felháborodást keltett, de az elutasítás korántsem nevezhető általánosnak. A zöldek szerint például a mostani rendszer (elsősorban a közvetlen kifizetéseknél) a nagygazdaságoknak kedvez, a kicsiket pedig háttérbe szorítja, ez pedig nem egyezik az eredetileg kitűzött célokkal, a vidéki társadalom megerősítésével.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu