Elöntheti a földeket az árvíz: hatalmas károkat okozhatnak az áradások

Elöntheti a földeket az árvíz: hatalmas károkat okozhatnak az áradások

Szászi Zoltán
Az európai gazdáknak és a szakpolitikának is feladják a leckét az árvizek az utóbbi években. Milyen tanulságokat lehet levonni a katasztrofális novemberi francia árvizekből? Segített volna az infrastruktúra-fejlesztés? És mi köze van az árvízhez a tőzegmohának?

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

November elején a Ciarán vihar ítéletidőt hozott Nyugat-Európa atlanti partjaira. Franciaországban november másodikán 1,2 millió háztartás maradt áram nélkül, de a hónap közepén Bretagne-ban és Normandiában még mindig rengeteg gazdálkodó földjén állt a víz. A vihar okozta áradás olyan súlyos károkat okozott, hogy a francia kormány 50 millió eurós segélyt jelentett be - számolt be a Le Monde.

A Hortidaily összefoglalója szerint az egész hónap borzalmas volt az észak-franciaországi gazdálkodók számára, fél évnyi csapadék hullott le harminc nap alatt. A kertészeti termelés durva károkat szenvedett az északi francia atlanti partszakaszon, a káposzta, répa, zeller, zöldségek sok helyen teljesen odavesztek - írja a portál. A francia RTL beszámolója szerint az északnyugati Pas-de-Calais megyében sok helyen a teljes őszi vetés is odalett. A francia burgonyatermesztők szövetsége még várja az adatokat a termelőktől, hogy egyáltalán fel tudják mérni, mekkora a történelmi árvíz okozta kár. Azonban a vihar csak az egyik tényező az árvíz okozta károkban. A francia gazdák azonban az állami vízgazdálkodást is kritizálják, felhozva, hogy infrastruktúra-karbantartással ezeket a károkat meg lehetett volna akadályozni.

Európa és az árvizek

A környezeti csapások, köztük a rekord szárazságok és árvizek sorra érik Európát a XXI. század eleje óta, és a kontinensnek sok helyen lemaradása van a vízgazdálkodásnak az új kihívásokhoz való adaptálásában. A folyószabályozások és a vizes területek lecsapolása már több száz éve megkezdődött, hogy a folyók hajózhatók legyenek és több terület szabaduljon fel mezőgazdasági célra. Ennek azonban Európa manapság látja a kárát igazán, ugyanis mind a szárazságok, mind az árvizek súlyos károkat okoznak a szabályozott vízrendszerek miatt. Ráadásul, olyan fontos területek, mint a lápok, mocsarak és egyéb vizes élőhelyek a talajvíz fenntartásán kívül a biodiverzitás számára is különösen fontosak lennének, és komoly szerepük van a szén megkötésében is.

Az Euronews nemrég számolt be arról, hogy az európai gondolkodásban sokszor még mindig problémás területnek tekintik a vizes élőhelyeket, ingólápokat, azt gondolva, hogy azok növelik az árvizek kockázatát. Ráadásul, sokszor haszontalan, gazdaságilag hasznosíthatatlan területnek tekintik őket, pedig például az árvízi védekezés, a környezeti fenntarthatóság és a természeti környezet megóvása szempontjából fel kéne ismernünk a fontosságukat. Azonban a művelésbe vett területeknek különösen megvan a maga árvízveszélye a lecsapolás miatt is. Ez pedig nem csak azért van, mert sokszor a folyók árterében nem tud eloszlani a víz, és így valószínűbbek a villámárvizek. Hanem az is veszélyt jelent, hogy a kiszáradt tőzeges talaj összeroskad, a szervesanyag-tartalma oxidáción keresztül lebomlik, és a talaj összetömörödik, amivel akár több métert is tud süllyedni a terület, így még jobban ki lesz téve az árvizeknek.

A vizes élőhelyek gazdasági hasznáról Alexandra Barthelmes, a Greifswaldi Egyetem kutatója nyilatkozott a Euronewsnak. A korábban lecsapolt vizes területek rehabilitációjában több pilot program ígéretes eredményeket tudott ugyanis felmutatni a németországi Alsó-Szászországban. Ezeket a földeket, miután lecsapolták, legelőnek használták vagy kukoricát termesztettek rajtuk, illetve tőzeget bányásztak ki. Ezek a leromlott területek azonban a talajvíz visszaengedésével kiváló helyek a tőzegmoha termesztésére. A tőzegmoha nevelése a paludikultúrának, avagy a vizes területen, ingólápban való mezőgazdasági termelésnek a része. Többféle felhasználása is van, például kertészeti termelésben ültetőközegként használható, és fenntartható módja a biomassza-termelésnek is.

Magyarországon is kérdés az árvíz

A NAK információi szerint Magyarország jelentős része, nagyjából a fele, 4,5 millió hektár, síkvidéki terület. Körülbelül 2 millió hektár van kitéve árvízi veszélynek, amiből 1,5 millió hektár a Tisza vízgyűjtő területe, félmillió hektár pedig a Duna-vízgyűjtőbe esik. Ráadásul, ezek a területek nagy átfedésben vannak a belvíz és aszály fenyegette területekkel. Idén augusztusban is fokozott védekezésre volt szükség a Rába, Mura és Sajó mentén, azonban legutoljára november elején is áradt a Sajó, akkor harmadfokú árvízvédelmi készültség volt életben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Azonban a fenntarthatóbb vízgazdálkodásra, és az árvizek élőhely-rekonstrukcióval való kezelésére idehaza is vannak jó gyakorlatok. Erre egy példa a Csíkvarsai-rét rekonstrukciója Fejér megyében. Ezt a területet 1982-ben nyilvánították védetté. A Pro Vértes Közalapítvány a Budapesti Természetvédelmi Igazgatósággal együtt 1994-ben végett itt élőhely-rekonstrukciót, és 2009-2010-ben pedig az "Élőhely-rekonstrukciós beruházások a Vértesi Natúrparkban II." KEOP-program keretein belül több, mint 500 hektár terület természetvédelmi rekonstrukcióját kezdték el. A kiegyenlített vízgazdálkodás segített a kaszálókon a fűtömeg növelésében, illetve az aszályok negatív hatásait is segít kiegyenlíteni. A rekonstruált vizes élőhely pedig rengeteg korábban itt fészkelő fajnak tud újra menedéket nyújtani.

Címlapkép forrása: MTI/Vajda János

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?