A gyöngyhagyma, másik nevén ezüstfehér hagyma a vöröshagyma nemesített változata, ami nem rég óta ismert. Európában elterjedt, de hazákban csak most kezd elterjedni a fogyasztása.
A gyöngyhagyma jellemzői és termesztése
A gyöngyhagyma vagy kígyóhagyma a fokhagyma testvérfaja. A gyöngyhagyma és az ezüsthagyma bár nagyon hasonlítanak egymáshoz, különböző botanikai fajhoz tartoznak. Elsősorban Németországban, Hollandiában és Olaszországban termesztik. Június vége felé hozza apró, fehér, sima hagymáit. Általában frissen vagy ecetes formában fogyasztjuk. A gyöngyhagyma az apró morzsás, jó szerkezetű gyommentes talajt kedveli. Ha szabadon szeretnék termelni akkor a magokat márciusban 4-5 cm mélyre ültessük.
Ha pedig ősszel vetjük el a magokat, akkor tavasszal zöldhagymaként fogyasztható és óvni kell a téli fagyoktól. A tenyésztési ideje közepes, a hagymája nagysága függ attól, hogy milyen fajú, ennek függvényében lehet kicsi, vagy nagy, alakja hosszúkás, lapos, vagy gömbölyded. A gyöngyhagyma íze alig csípős, édeskés. Magról is termeszthető. Március 10. körül sűrűn, 10-15 x 3-5 cm-re duggatjuk vagy vetjük, zöldhagymaként ritkíthatjuk. Augusztusi vetéskor a gyöngyhagymát fagyok ellen takarjuk, például falevelekkel, mert így kiváló minőségű tavaszi zöldhagymát ad.
Az európai piacokon kialakult átmeneti áruhiány jó lehetőségeket kínál az észak-afrikai beszállítóknak.
Jelenleg hézagpótló szerepet tölt be az egyiptomi hagyma a holland nagybani piacokon.
Hollandiában áruhiány jellemzi az előző és az idei hagymaszezon közötti átmenetet.
Németországban később kezdődött az import, Olaszországból érkező hagyma szezonja.
Júniusban még nem érezteti hatását a hagymakínálat szűkössége a lengyel nagybani piacokon.
A konyhakertekben gyakran a jól bevált, népszerű zöldségek dominálnak, pedig számos ma már ritkábban termesztett faj is létezik.
A járvány rombolta leginkább az ágazat fejlődési lehetőségeit az elmúlt időszakban.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
A zöldségek és gyümölcstermő növények levelein is gyakran látható bevonattal sokszor lehet találkozni a kiskertekben.
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
Általánosságban a gazdálkodás megkezdése előtt elengedhetetlen a terület talajtípusainak pontos ismerete.
Az egyre sűrűsödő, szélsőséges időjárási körülmények az őszi káposztarepce becőérési periódusát sem kímélik.
