Kiderült! - Ennyit fizet Csányi Sándor óriási birtokaiért

agrarszektor.hu
Több mint 25 ezer hektár állami termőföldet művel az a két - Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő - nagy mezőgazdasági társaság, amelyeket mintagazdaságokká nyilvánít a kormány - tudta meg az agrárszektor.hu. A Baranya megyei Bóly Zrt. 2029-ig mintegy 14 748, a Tolna megyei Dalmand Zrt. 2051-ig 10 667 hektárt bérel az államtól. Csányi Sándor cégei a földhasználatért összesen évi 500 millió forintot fizetnek, miközben uniós területalapú támogatásként (SAPS) tavaly még csaknem 1,8 milliárd forinthoz juthattak. Az idéntől viszont a két vállalat évi több mint egymilliárdot bukik, mivel a kormány 1200 hektár feletti elvonja a nagyüzemek SAPS-alaptámogatásait. A Csányi-cégek azonban így is jutnak majd - úgynevezett zöldítési kifizetésként - annyi támogatáshoz, amennyiből futhatja az állami bérleti díjakra. A Dalmand Zrt. hektárra vetítve átlagosan 13,7 ezer, a Bóly Zrt. 24,2 ezer forintos éves díjat fizet, amely felét-harmadát teszi ki a piaci összegnek. Mivel a két vállalat területeit nem árverezik el, a bérleti díjak növekedése egyelőre nem jelent számukra közvetlen veszélyt.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó Dalmand Zrt. 10 667,1407 hektár, a Bóly Zrt. 14 747,9702 hektár állami földterületet használ - tájékoztatta az agrárszektor.hu-t a Földművelésügyi Minisztérium. A két nagy mezőgazdasági vállalat a közelmúltban az állami földárverések kapcsán került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy az általuk használt állami területeket a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) nem adja el. Az összesen 25 415,1109 hektárnyi terület megtartását a kormány azzal indokolta, hogy a két cég mintagazdaságként működik, mivel - a Csányi tulajdonában lévő Bonafarm-csoportban - példaértékű agrárintegrációt valósít meg.

A minisztérium az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a Bóly Zrt. földhasználati szerződése 2029.07.07-én, a Dalmand Zrt.-é - hasonlóan a vele egy időben (2001-ben) privatizált, Simicska Lajos nagybefektető tulajdonában lévő és most árverezés alatt álló agrárcégek állami területeihez - 2051.09.06-án jár le. Így a bólyi vállalat a korábban kötött szerződésekkel még 14, a dalmandi 36 évig használhatja az állami földeket.

 

A tárca azt is közölte, hogy a Dalmand Zrt.-nek az idén 146 739 263 forint, a Bóly Zrt.-nek 356 757 475 forint bérleti díjat számláztak ki. Ez azt jelenti, hogy a két vállalat együttesen az állami földek használatáért 503 496 738 forintot fizetett, és valószínűsíthető, hogy legfeljebb ekkora, illetve kevesebb díjjal lehet számolni a korábbi évekre is.

Azt ugyanakkor a minisztérium nem részletezte, hogy a két Csányi-cég hektáronként, illetve aranykoronánként mennyi bérleti díjat fizet. Az agrárszektor.hu számításai szerint a Dalmad Zrt.-t hektáronként átlagosan 13,7 ezer, a Bóly Zrt.-t 24,2 ezer forintos díj terhelheti, ez pedig - 20 aranykoronás, "átlagos minőségű" földekre számolva - 690, illetve 1210 forint körüli aranykoronánkénti összegnek felel meg.

A Dalmand Zrt. 690 forintos számított összege közelít ahhoz az 580 forintos aranykoronánkénti díjhoz, amelyet a Simicska-féle cégek elismerten fizetnek azokért az állami földekért, amelyeket akkor szereztek meg, amikor a dalmandi vállalatot is privatizálták 2001-ben. A bólyi cégnél pedig az 1210 forintos kalkulált összeg lényegében megfelel annak az 1250 forintos aranykoronánkénti díjnak, amelyet az NFA a közelmúltig maximumként kért az állami földek bérlőitől. Így nem kizárt, hogy a Dalmand Zrt.-nél ténylegesen 580 forintos, a Bóly Zrt.-nél 1250 forintos aranykoronánkénti összeget kapnánk, ha az általuk használt területek aranykoronaértékét ismernénk.

A fotó illusztráció

Bármekkora is a pontos összeg, ezek a bérleti díjak ma már jóval elmaradnak a piaciaktól, mivel azok a kormány szerint is aranykoronánként legalább 2 ezer forintot tesznek ki. Ebből az is következik, hogy a két Csányi-cég felét-harmadát fizeti a tényleges piaci összegeknek, amelyek - szintén 20 aranykoronás területeket véve alapul - hektáronként 40-50 ezer forint körül mozoghatnak.

Más oldalról nézve a földhasználat egészen 2015-ig hatalmas bevételhez juttatta a cégeket, mivel igénybe vehették az uniós területalapú támogatásokat. Ezek a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatosan nőttek, mostanra pedig hektáronként elérték az évi 70 ezer forintot, és nagyjából ekkora összeget tesznek majd ki a 2020-ig tartó, jelenlegi uniós költségvetési ciklus hátralévő részében is. A Csányi-cégek 2014-ben területalapú támogatásként a 25 415,1109 hektár után csaknem 1,8 milliárd forinthoz juthattak.

Támogatási szempontból azonban az idén változott a helyzet, mert a kormány úgy döntött, hogy 1200 hektár felett elvonja a nagyüzemek SAPS-alaptámogatásait. Azért kell alaptámogatásról beszélni, mert az egy összegben felvehető, eddigi területalapú támogatás az idéntől alaptámogatásra és úgynevezett zöldítési összegre oszlik. Így a 70 880 forintos, ez évi hektáronkénti területalapú forrás 45 525 forintos alaptámogatásnak és 25 354 forintos zöldítési támogatásnak felel meg. Ez azt is jelenti, hogy a nagyüzemek "csak" alaptámogatásaikat vesztik el, zöldítési pénzeiket továbbra is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt speciális feltételeknek.

Az intézkedésből az következik, hogy 1200 hektár felett mostantól a Bóly Zrt.-nek és a Dalmand Zrt.-nek is le kell mondania a hektáronkénti 45,5 ezer forint nagyságrendú alaptámogatásról. Ez pedig évi mintegy egymilliárd forintos bevételkiesést okoz a két cégnek. A több mint 25 ezer forintos zöldítési támogatás viszont elegendő ahhoz, hogy fedezze a társaságok állami bérleti díjait, ha azok nem emelkednek.

E szempontból a két Csányi-társaság kivételezett helyzetben van, mivel a mintagazdasági státussal az is jár, hogy a kormány a mostani földárverési akcióban nem adja el állami területeiket. Ebből pedig az is következik, hogy nem vonatkozik rájuk az a törvénymódosítási javaslat, amely az irreálisan alacsony bérleti díjak növelésére irányul az eladott állami földeken. Ennek érdekében Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyújtott be képviselő indítványt, amelynek parlamenti elfogadásával lehetővé válhat, hogy a liciteken nyertes új földműves tulajdonosok - a tulajdonosváltások után - bérletidíj-emeléseket kezdeményezhessenek, ha a jelenlegi bérlők korábban kötött, de még hosszú ideig érvényes szerződéseiben irreálisan alacsony összegek szerepelnek.

A fotó illusztráció

 

Mivel a Csányi-földeknél nem lesz tulajdonosváltás, a Győrffy-féle javaslattal az állam sem kap jogosítványokat arra, hogy a megmaradó földeken díjemeléseket hajtson végre. Csakhogy más jogértelmezések szerint a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján is van lehetőség arra, hogy a földeket kezelő NFA tulajdonosváltás nélkül is növelje a bérleti díjakat. Ez pedig azon alapulhat, hogy a szerződések megkötése óta a körülmények gyökeresen megváltoztak, vagyis a piaci díjak oly mértékben emelkedtek, hogy emiatt indokolt lehet a hatályos szerződések módosítása is.

E megközelítésben a nagy vihart kavaró, Győrffy-féle javaslat is feleslegesnek tűnhet, hiszen az árverések földműves nyertesei a Ptk.-ra hivatkozva is felléphetnének az irreálisan keveset fizető bérlőkkel szemben. Jogi vélemények szerint azonban a képviselői indítvány elfogadása gyorsíthatná és egyszerűsíthetné az új tulajdonosok díjemelési törekvéseit az árverésekkel megszerzett területeken.

Ha a Győrffy-indítvány a Csányi-birodalmat nem is érinthetné, az egyre terebélyesedő jogértelmezési labirintusban a bankvezér cégei sem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy a későbbiekben - a mintagazdasági státus elnyerése ellenére is - nem követel tőlük nagyobb bérleti díjakat az állam. Tény ugyanakkor, hogy a mintagazdasági minősítéssel a Csányi-földek egyelőre "biztonságban maradnak", sőt később akár részleges vagy teljes megvételük is felmerülhet a cégcsoport számára, ha az Európai Bizottság a földszerzésből ma kizárt jogi személyek vásárlásának engedélyezését rákényszeríti Magyarországra.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?