Sokkal hamarabb indult útjára a földi élet, mint azt eddig hittük

agrarszektor.hu
Evolúcióbiológusok egy csoportja egymilliárd éves gombák nyomaira bukkant Kanadában. Ez azt jelenti, hogy az állati fejlődés is sokkal hamarabb indulhatott meg a Földön, mint azt korábban feltételezték. A qubit.hu cikkét adjuk közre.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

Evolúcióbiológusok egy csoportja egymilliárd éves gombák nyomaira bukkant Kanadában. Egy kanadai-francia-belga kutatócsoport, amely a Nature-ben tette közzé eredményeit, Kanada sarkköri övezetében egy kőzetben akadt az ősi élet nyomaira, két 900, illetve 1000 millió éves kőzetréteg között. Noha a fosszíliákat rejtő réteg pontos kormeghatározása egyelőre várat magára, az azt közrefogó rétegek korának meghatározása alapján szinte biztosnak tűnik, hogy az ősgombáknak látszó képződmények mintegy félmilliárd évvel idősebbek, mint az eddig talált legidősebb gombafosszíliák.

Az ősi élet nyomait kutató evolúcióbiológusok régóta vitatkoznak azon, mikor alakulhattak ki az első többsejtű élőlények a földfelszínt mintegy négymilliárd évvel ezelőtt borító, először még élettelen, majd szerves molekulákkal, később pedig egysejtűekkel telített őslevesben. Az általánosan elfogadott feltételezések szerint ez legkorábban 500-600 millió évvel ezelőtt történhetett meg.

Léteznek viszont ennek ellentmondó, a többsejtű élet nyomait kétszer korábbra, 1-1,2 milliárd évvel ezelőttre datáló leletek is. Egy nemzetközi kutatócsoport például 2017-ben a Geology szaklapban igyekezett bizonyítani, hogy az ugyancsak Kanada partjainál, a Somerset-szigeteken általuk talált vörösmoszat-fosszília valamikor 1,2 milliárd évvel ezelőtt élt. Ha pedig így volt, akkoriban már fotoszintetizált, vagyis a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot és oxigént állított elő.

A belga-kanadai-francia kutatócsoport mostani gombalelete nemcsak azért lehet érdekes, mert gombából még nem találtak ilyen idős példányokat. Ha a mostani leletről meggyőzően bebizonyosodik az életkora, az egyúttal azt is jelentheti, hogy az állatok fejlődése is korábban indulhatott a feltételezettnél - mondta a kanadai lelet jelentőségéről a Qubitnek Zachar István evolúcióbiológus.

A gombák és az állatok, köztük is a tudomány mai ismeretei szerint elsőként a szivacsok ugyanis közös ágon kezdtek fejlődni, az eddigi feltételezések szerint közvetlenül a kambriumot megelőző időszakban. Ha a közös ősről kiderül, hogy félmilliárd évvel korábban is élt már, az egyúttal nemcsak a gombák, hanem az állati szervezetek fejlődését is jónéhány millió évvel korábbra hozhatja. Sőt, akár még az is lehetséges, hogy a szivacsoknál ősibb állati szervezetek is létezhettek, mondta Zachar.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?