Mezőgazdaság és klímavédelem: itt van minden, amit a magyar gazdáknak tudni kell

Mezőgazdaság és klímavédelem: itt van minden, amit a magyar gazdáknak tudni kell

agrarszektor.hu
"Klímavédelmi szempontrendszer integrálása a mezőgazdasági szaktanácsadásba" címmel új, három részes kiadványsorozatot jelentetett meg az Agrárkamara. A sorozat első része a klímaváltozás és a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetével foglalkozik, a második kötet a környezet- és klímavédelem, valamint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás kihívásainak kérdéseit vizsgálja meg a növénytermesztési ágazatban, míg a harmadik rész az állattenyésztés tükrében nézte ugyanezeket a kérdéseket.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Az éghajlatváltozáshoz kötődő negatív hatások erősödésének eredményeképpen az élelmiszer- és élelmezésbiztonság, a klíma- és környezetvédelem iránti társadalmi igény az elmúlt időszakban jelentősen fokozódott. Továbbá a 2019 decemberében kitört és világméretűvé vált koronavírus-járvány rávilágított a szilárd és rugalmas élelmiszer-ellátási rendszerek, a lakosság elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerekkel való ellátásának fontosságára ‒ olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Elmondható, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyrészt a klimatikus rendszer megváltozását eredményező környezetkárosító (elsősorban ÜHG-gázok kibocsátása) antropogén hatások mérséklése, másrészt a folyamatban lévő változásokhoz - a szélsőséges, extrém időjárási jelenségekhez - való alkalmazkodás egyaránt szükséges. Az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási jelenségek formájában megjelenő kedvezőtlen hatások problémáját csak a különböző szakterületek, ágazatok összefogásával és együttműködésével lehet eredményesen kezelni.

A klimatikus viszonyok megváltozása - a hőmérséklet és csapadék átalakulásán keresztül - jelentősen hat a mezőgazdasági outputokra és az adaptációs stratégiákra is, amelyek a gazdálkodás strukturális változását kényszeríthetik ki. Az érintett tényezők közül a fenológiai fázisok változása adja a legérzékenyebb válaszokat a klímaváltozásra. A tavaszi átlaghőmérséklet emelkedése a vetési és fejlődési fenológiai fázisokat korábbi időpontra állíthatja be, míg az őszi és téli emelkedés ronthatja a téli nyugalmi állapot feltételeit, annak késését előidézve. A felmelegedés folytatódása és az őszi-téli hőmérséklet változása - a fenológiai szakaszok késleltesése miatt - a jövőben nagyobb hangsúlyt kap. Az alkalmazkodási trendek körvonalazódnak, a gazdálkodók folyamatosan tesznek lépéseket a negatív hatások kivédése érdekében a vetésidő pontosabb ütemezése, a precíziós gazdálkodás, az eredményesebb fajták megválasztása révén. Ugyanakkor a gazdaságok eltérő input-ellátottságuk, klimatikus tényezőik és talajadottságaik miatt régiónként eltérő adaptációs eljárásokat alkalmazhatnak. A jó mezőgazdasági gyakorlatok és a gazdálkodói döntéseket befolyásoló tényezők értékelése kulcsfontosságú feladat - állapították meg a NAK szakemberei.

Fontos vizsgálni, hogy a környezeti hatások megváltozása milyen mértékben befolyásolja a gabona, az olaj és a fehérjenövények termesztőinek hatékonyságát Magyarországon, az európai mezőgazdaság egyik nettó exportőr országában. Emiatt a növénytermesztésben üzemszintű megoldásokra van szükség, hogy az állandóan változó éghajlati tényezőkhöz a gazdák megfelelő adaptációs képeségekkel rendelkezzenek, melyek elengedhetetlenek a profit képes, hatékony gazdálkodáshoz. Az üzemszintű alkalmazkodás olyan technikai beavatkozásokra fókuszál, melyek az adott gazdaság termelési szokásait, rutinjait, esetlegesen annak struktúráját, stratégiáját változtatja meg a hatékonyság érdekében. A mezőgazdasági gyakorlatok módosításai olyan technikai intézkedések, melyek a változó környezeti tényezőkhöz igazodva teszik eredményessé a gazdálkodást.

Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások ‒ a biológiai alapok, valamint az egyes állatfajok, -fajták, és a szaporítóanyagok ‒, mint meg nem újítható, meg nem újuló természeti erőforrások genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, továbbá az állati termékelőállítás éppen ezért nélkülözhetetlen alappillérek a biodiverzitás fenntartásnak, az agrártermelés céljainak hosszú távú megvalósításának, valamint a termelés folyamatosságának biztosításához.

Környezet- és klímavédelemi szempontból az állattenyésztést érintően az ammónia és a metán rendelkezik a legjelentősebb környezeti terheléssel, és a légköri szennyezők között ezek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozás előidézéséhez és fokozásához. Az állattenyésztés közvetlenül legjelentősebben tehát a trágyatárolási-, tartási-, valamint a takarmányozási technikák fejlesztésén keresztül járulhat hozzá a kibocsátás-csökkentéshez. Ugyanakkor meg kell említeni a növénytermesztéshez kapcsolódó szervestrágya-kijuttatás és a talajba bedolgozási technikák modernizálását is, mellyel közvetetten szintén jelentősen mérsékelhetőek az állattenyésztési ágazathoz köthető környezetterhelő hatások.

Fentiekre valamint az Európai Bizottság által előterjesztett Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal), a gazdasági haszonállatok által okozott környezeti hatások mérséklése érdekében megfogalmazott ambiciózus elvárásokra való tekintettel kiemelten fontos, hogy az állattenyésztésben, -tartásban, valamint az állati termék-előállításban is minél nagyobb szerepet kapjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a klíma- és környezetvédelmet, továbbá az állatjólétet szolgáló intézkedések.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az állattenyésztési ágazatok nemcsak hozzájárulnak kibocsátásukkal a klímaváltozáshoz, hanem elszenvedő is az azzal járó negatív hatásoknak és a túlzottan ambiciózus elvárásoknak, intézkedéseknek. Az állattenyésztési ágazatot - azon belül is kiemelten a kérődző ágazatot - sokszor tévesen hibáztatják az éghajlatváltozással összefüggésben és az ágazat pozitív környezeti szerepét sok esetben figyelmen kívül hagyják. Elmondható ugyanis, hogy a kérődző állatok emberi fogyasztásra nem alkalmas takarmányfajtákat hasznosítanak, illetve olyan területek biomasszáját hasznosítják, melyeken kellő hatékonysággal emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-alapanyagok nem termelhetők. A füves területek legeltetése, a szerves trágyázás egyúttal a biodiverzitás megőrzésének és a kedvező talaj tápanyagtartalom és szerkezet megőrzésének a záloga is.

Kiemelendő tehát, hogy az állattenyésztési ágazatokra nem csak, mint kibocsátókra, hanem mint a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívásoknak való megfelelés, és a környezetterhelő hatások mérséklésének eszközeként is kell tekinteni.  A kiadványsorozat "Állattenyésztés és klímaváltozás" című III. kötete számos információt tartalmaz a állattenyésztéshez köthető főbb kibocsátásokra, azok csökkentésének főbb eszközeire, a már megtett kibocsátás-csökkentési intézkedésekre, valamint a környezetbarát állattenyésztési gyakorlatokra és klímaváltozáshoz kapcsolódó ágazati kihívásokra vonatkozóan egyaránt.

Az Agrárkamara reméli, hogy a kutatási eredményekkel alátámasztott, jó gyakorlati megoldásokat és szemléltető ábrákat tartalmazó kiadványunk bővíti a gazdálkodók és a szaktanácsadók állattenyésztéshez kapcsolódó, klíma- és környezetvédelmi hatásokra vonatkozó ismereteit, növeli a környezettudatosságot, és hozzájárul a hatékony és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok megvalósításhoz.

A NAK azt javasolja a gazdáknak, hogy tekintsék át a kiadványsorozat klímaváltozás és a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetével foglalkozó I. kötetét, valamint a klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásait és a gyakorlati védekezési lehetőségeket összefoglaló II. kötetét egyaránt.  

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?