Sokan nem ismerik a szabályokat: csak így vehetsz ma földet Magyarországon

Sokan nem ismerik a szabályokat: csak így vehetsz ma földet Magyarországon

agrarszektor.hu
Mivel évről évre több millió hektár termőföld megy tönkre, világszerte egyre értékesebbé válik ez az erőforrás. Nincs ez másképp Magyarországon se, ahol a termőföldárak folyamatosan emelkednek, mostanra egy hektár szántóföldért átlagosan 1,9 millió forintot is elkérnek, míg gyepterületek esetében ez 961 forintot jelent. A gyümölcsösök hektárja 2,4 millió forintba került, a szőlőé pedig meghaladta a 2,6 millió forintot is. A hírekben mindig nagy érdeklődés övezi a földárveréseket, a jogalkotók pedig évek óta dolgoznak azon, hogy rendezzék az osztatlan közös földtulajdonok kérdését. Azt azonban sokan nem tudják, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik földet szeretnének vásárolni, nevezetesen, kik azok, akiknek erre lehetőségük van, és milyen megkötések vonatkoznak rájuk.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A termőföld az egyik legértékesebbé váló dolog a világon, hiszen egy olyan erőforrás, ami véges mennyiségben áll rendelkezésre, ki tud merülni, és nagyon lassan regenerálódik. A felmérések szerint minden évben 10 millió hektárnyi termőföld megy tönkre a világon. Ebből kifolyólag azonban évente egy Olaszországnyi területen irtják ki az erdőket, hogy az emberiség megfelelő mennyiségű termőföldhöz juthasson, amint azt Áder János, volt köztársasági elnök is hangsúlyozta korábban egy podcastban, hozzátéve, hogy Magyarország talajai sincsenek jó állapotban, borzasztóan felgyorsult az erózió. Éppen ezért nem meglepő, hogy a termőföldek ára folyamatosan emelkedik, nemcsak hazánkban, de az egész világon. Az Eurostat december végén megjelent statisztikái szerint 2015 és 2021 között az Európai Unióban Romániában és Csehországban emelkedtek a legdurvábban a termőföldárak, előbbinél 273%-os, utóbbinál 122%-os drágulást regisztráltak a szakemberek. Az elemzésből ugyanakkor kiderült, hogy Magyarország a termőföldárakat illetően az EU alsó harmadában található.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

 

De amíg a hírek rengeteget foglalkoznak azzal, egészen pontosan mennyiért is lehet termőföldhöz jutni az egyes országokban, illetve Magyarország esetében az egyes régiókban és megyékben, arról már kevesebb szó esik, hogy kik is juthatnak termőföldhöz a hatályos jogszabályok vonatkozásában. Cikkünkben erre a kérdésre kívánunk átfogó választ adni.

Ki vehet termőföldet Magyarországon?

Magyarországon a termőföldek forgalmáról a 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, ismertebb nevén a földforgalmi törvény rendelkezik. Termőföldnek minősül, annak fekvésétől - hogy bel-, avagy külterület-e - függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, valamint minden olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

A földforgalmi törvény hatályos rendelkezései alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát a törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg. Magánszemélyként csak belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg, vagyis magyar állampolgárok, valamint uniós tagállamok polgárai. Ez a rendelkezés a földek más országbéli magánszemélyek földvagyonszerzését hivatott megakadályozni, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy a magyar termőföldek egy része vagy egésze külföldiek tulajdonába kerüljön.

A törvény célja, hogy termőföldet lehetőleg olyanok vásárolhassanak, akik azt meg is fogják művelni. A rendelkezések alapján ugyanakkor a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek és tagállami állampolgárok akkor szerezhetik meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokukban álló, illetve föld területnagysága, illetve megszerezni kívánt föld területnagysága együttesen nem haladja meg az 1 hektárt, kivételt képez ez alól, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója. Ez az úgynevezett rekreációs, vagyis abból a célból történő tulajdonszerzés, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja, illetve szedje annak hasznait.

A földforgalmi törvény értelmezésében a földműves olyan Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a jogalkotók által elismert, meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik - ide tartozik például az aranykalászos gazda képzés is -, vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve saját nevében és saját kockázatára folyamatosan mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat Magyarországon. Fontos kitétele a törvénynek, hogy az illetőnek ebből a tevékenységéből igazoltan árbevétele kell, hogy származzon, vagy az árbevétel azért maradjon el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott. Földművesnek számít továbbá az is, aki a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg, ez a földszerzési maximum. A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - bizonyos kivételekkel - a föld birtokát, a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg, ez pedig a birtokmaximum. Ilyen kivételes esetről beszélhetünk az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója kapcsán, akiknél a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a birtokmaximum mértéke - a korábban meghatározottaktól eltérően - elérje 1800 hektáros területnagyságot (kedvezményes birtokmaximum).

A föld tulajdonjogát - a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében - az állam, valamint jogi személyek egy meghatározott köre is megszerezheti. Ilyen jogi személy lehet a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, akik a föld tulajdonjogát végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházással, továbbá már meglévő földterületei cseréjével szerezhetik meg. Ezzel szemben a jelzálog-hitelintézetek a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra szerezhetik meg a föld tulajdonjogát, míg a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára, továbbá, ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából tehet így.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?