2019. április 19. péntek Emma

Hírek - Föld

Elkezdődött a földtörvény vitája a parlamentben

Fazekas Sándor vitaindító expozéjában úgy fogalmazott: 1100 éves vitának vet véget a földtörvény. A vita első napján nem közeledtek az álláspontok, a legutóbb benyújtott területi korlátról szóló javaslatot továbbra is elégtelennek tartják a törvénytervezet kritikusai.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Fazekas Sándor szerint a jogszabály biztosítja majd, hogy a jövőben csak magyar földművesek vehessenek és magyar gazdálkodók bérelhessenek termőföldet. Elmondása szerint eleve kizárásra kerülnek majd a spekulánsok és a már jelentékeny földterülettel rendelkező nagybirtokosok is. A Fidesz vezérszónoka, Font Sándor osztotta a vidékfejlesztési miniszter véleményét, szerinte a jogszabály biztosítja a magyar agrárium jelenleginél nagyobb növekedési pályára állítását. Véleménye szerint nem igaz, hogy az állattenyésztést véglegesen tönkretennék a méretbeli korlátozások.

Mesterházy Attila és az MSZP szerint messze nem olyan idilli a helyzet, mint ahogyan azt a nagyobbik kormánypárt szónokai leírták. Elismerte, hogy új törvényre szükség van, ugyanakkor a jelenlegi tervezet több ponton is aggályosnak tartja. Üdvözli a külföldiek, illetve a spekulánsok földszerzésének meggátolására való törekvést, ugyanakkor ezt nem látja garantáltnak a törvényben, mely egy 20-30 évvel ezelőtti modellt vesz alapul, és nem veszi figyelembe az azóta eltelt változásokat. Véleménye szerint a földmoratórium lejártával 2 millió földtulajdonos tulajdona értékelődik le, a földszerzésre jogosultak köre pedig elképesztő mértékben, mintegy 10 ezer főre szűkül le. Felhívta rá a figyelmet, hogy a már itt gazdálkodó külföldiek földszerzését semmi nem gátolja majd, a javaslatot pedig az „éhes fideszes klientúra számára történő kedvezményes földosztásnak” minősítette, mely rengeteg kis- és középvállalkozást sodor veszélybe, s mely nem segít a fiatal gazdálkodók helyzetén sem.

Varga Géza, a Jobbik első felszólalója szerint a törvény „nem egyenes és nem őszinte, mert érezhetően a kettős megfelelés béklyójában feszeng a jogalkotó.” Párttársa, Magyar Zoltán ennél is tovább ment, szerinte a javaslat köszönőviszonyban sincs a korábbi fideszes kijelentésekkel, süt róla a Brüsszel felé történő megfelelés vágya, legnagyobb problémája pedig, hogy megtartaná a nagybirtokok további növelését lehetővé tévő kiskapukat. Ennek megfelelően pártja nevében annak azonnali visszavonását követelte.

Szabó Rebeka LMP-s képviselő finomabban fogalmazott, szerinte legjobb esetben is csak félmegoldásként fogható fel jelen formájában a törvényjavaslat, elfogadása a földből élők tartós leszakadását eredményezheti. A politikus szerint nem lehet kizárólag az árutermelés számai alapján értékelni a földművelés hatékonyságát, a birtokpolitikának ugyanis a környezet- és tájgazdálkodás érdekeit is képviselnie kell. A közcélokat szerinte a minél több életképes kis- és középbirtok léte szolgálja legjobban, az esély viszont jelen javaslat tükrében elúszni látszik, mivel az nem gátolja meg kellő mértékben a birtokkoncentráció fokozódását és az agrárium leszakadását. A politikus véleménye szerint csak látszólag segíti a törvény a kis- és közepes családi gazdálkodások megerősítését, miközben olyan kiskapukat tartalmaz, mely eltűri a többezer hektáron gazdálkodó társas vállalkozások meglétét. Azt sem érti milyen elgondolás alapján lehet növényi kultúrától független birtokmaximumot megállapítani.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu