Ám az elviselhetetlen hőség ellenére nem 2022 volt a legpusztítóbb és legszárazabb, legmelegebb évünk. Magyarországon 1901 óta a legszárazabb év 2011-ben volt, a csapadék értéke 420 mm. 2000-ben Szegeden például mindössze alig 203 mm csapadék hullott, 2011-ben Budapesten 290 mm, ugyanebben az évben Siófokon pedig 287 mm. A csapadékhiány mellett a kánikulával is szembetalálhattuk magunkat: Magyarországon 1901 óta a legmelegebb év 2007-ben volt, a hőmérséklet maximális értéke 41,9 °C volt. Idén ugyan ezt a számot ugyan nem értük el, de Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhelyen 41,5 fokot mértek július 23-án. 1950-ben sem fáztak a magyarok, Pécsett például 41,3 fokig szökött fel a hőmérő, míg 2007-ben, Kékestetőn 31,4 fokig.

Kegyetlen volt az aszály az elmúlt 10 évben Magyarországon

Sajnos az aszály sem újdonság hazánkban, 2011-ben még 35, 3 ezer négyzetkilométernyi területet érintett az aszály. Ez a szám azonban egy évvel később, 2012-ben drasztikusan megugrott, már közel 81 ezer négyzetkilométernyi ilyen területet tartottak számon. Utána mondhatni, hogy javuló tendencia volt megfigyelhető, 2013-ban 74,5 ezer négyzetkilométerre csökkent vissza, míg 2014-ben egészen 0-ra redukálódott. Ám ezután ismét jött a hidegzuhany: 2015-ben ugyanis, minden addiginál nagyobb, mintegy 83,3 ezer négyzetkilométernyi területen pusztított az aszály. A tavalyi évben sem volt túl rózsás a helyzet, akkor 65,1 ezer négyzetkilométer volt az aszály sújtotta területek nagysága.

Küzdenek a mezőgazdaságban 

Lapunk korábban beszámolt arról, hogy régóta nem látott aszály pusztít Magyarországon, ami komoly veszteségeket okoz a gazdáknak. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a kedvezőtlen időjárás miatt olyannyira, hogy ezeken a területeken nem takarítható be semmiféle termés. Ami tovább fokozza a bajt, hogy a szárazság egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, tehát a gazdák normál körülmények között mondhatni, hogy kifejezetten jól kereshettek volna idén.

A klímaváltozás mondhatni, hogy rárúgta az ajtót Magyarországra is, és talán eljött az idő, hogy a klímahiszti szót elfelejtsük. A dolgok súlyosságát jól mutatja, hogy csak az említett két növénynél elképesztő összeg, 400 milliárd forint a kiesés. Mindezek mellett a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Ám itt még mindig nincs vége, mivel nemcsak a hiánnyal, hanem sok esetben a gyengébb minőséggel is számolniuk kell a termelőknek a súlyos csapadékhiány miatt. 

Nagy csapás lehet az állattartóknak is

Az idei aszályhelyzet a legeltető állattartókat is érzékenyen érinti, és ez alól nem kivételek azok sem, akik anyatehenekkel foglalkoznak. A hőség miatt a tehenek egyre kevesebb tejet adnak, az aszály pedig tönkreteszi a legelőket. Ráadásul a téli takarmányellátás is akadozhat. A csapadékhiányt ugyanis nemcsak a gabonafélék és a kapásnövények sínylették meg, hanem vélhetően szálastakarmányból is kevesebb mennyiség áll majd idén rendelkezésre.