2021. április 11. vasárnap Leó, Szaniszló

Hírek - Föld

Itt az új Közös Agrárpolitika egyik legfontosabb újítása: elkészült a várva várt lista

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) egyik legfontosabb újítása, hogy a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – az ún. eco-scheme – teljesítéséhez kötik majd – tájékoztatott Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választaniuk kell.
 
 

A Takarékbank szakértői folyamatosan követik az új KAP-pal kapcsolatos fejleményeket. Elemzéseikben korábban felhívták a figyelmet, hogy a – kissé leegyszerűsítve – a zöldítés helyébe lépő ún. eco-scheme-kkel kapcsolatban eddig nem sok részlet derült ki, többek között még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak majd a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat.

Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés: az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választaniuk kell. A menü ráadásul „zárt” lesz, azaz a tagállamoknak az ott felsorolt gyakorlatok közül kell kiválasztaniuk azokat, amelyeket beemelnek a Közös Stratégia Tervbe és ezáltal az adott tagállamban a gazdálkodók számára elérhetőek lesznek, emelte ki Mezei Dávid. A szakértő elmondta, hogy a javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta.

Az első – rövidebb lista – a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza:

  • ökológiai gazdálkodás
  • integrált növényvédelem (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevő-rezisztens fajok termesztését)

Jóval hosszabb a listája az „egyéb” elismert gyakorlatoknak:

Agroökológiai gyakorlatok

  • vetésforgó fehérjenövényekkel
  • takarónövények az ültetvények sorközeiben
  • téli zöldtakaró biztosítása
  • alacsony intenzitású, legeltetésen alapuló állattenyésztés
  • klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata
  • a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása
  • a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés
  • az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele

Állattenyésztési és állatjóléti gyakorlatok

  • különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, ventiláció és párásítók a hőstressz csökkentésére)
  • az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok
  • állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.)
  • legeltetési arány növelése
  • szabadtartás arányának növelése

Agrár-erdészet

  • magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása

Magas természeti értékű gazdálkodás

  • műtrágyahasználat csökkentése, alacsony intenzitású szántóföldi művelés
  • magas biodiverzitású ugar fenntartása

Széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás

  • mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása
  • gyepterületek létrehozása, extenzív használata
  • szármaradványok betakarása

Precíziós gazdálkodás

  • tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH érték beállítása
  • inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása
  • öntözés hatékonyságának növelése

Javított tápanyaggazdálkodás

  • a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések
  • rendszeres talajminta vételezés

Hatékony vízgazdálkodás

  • kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés, vetési időszakok

Egyéb talajvédelmi gyakorlatok

  • eróziót gátló sávok és széltörők
  • teraszos művelés

Egyéb üvegházhatású gázkibocsátás csökkentő gyakorlatok

  • emésztésből származó ühg-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok
  • javított szervestrágyakezelés- és tárolás

Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges tovább pontosítani, tisztázni. Az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás, az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Számos, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót. További problémát jelenthet a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése, monitorozása. Ráadásul a tagállamoknak az új időszakban nem magának az intézkedésnek a végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell – bizonyítékokkal alátámasztva - bemutatniuk Brüsszelnek.

A tagállamok ráadásul amiatt is nehéz helyzetben vannak, hogy számukra kötelező lesz legalább 20 százalékot elkülöníteni a közvetlen kifizetésekre szánt összegből – az úgynevezett nemzeti borítékból. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, abban az esetben felrémlik a forrásvesztés réme, hiszen, ha túl szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet, hívta fel a figyelmet a Takarékbank szakértője.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub

    Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu