Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő. 2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, amely a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni - írták a kutatók.
2017-ben - ez az utolsó esztendő, amelyből adat van a teljes globális metánkibocsátásról - a Föld légköre mintegy 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, amelynek az üvegházhatása a szén-dioxidnál 28-szor erősebb százéves időtartamot tekintve.
A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik. Az éves metánkibocsátás 9%-kal, azaz évi 50 millió tonnával nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt, mutatták ki a kutatók. Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének.
- mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.
A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt.
- tette hozzá a professzor.
