2021. szeptember 23. csütörtök Tekla

Hírek - Föld

Kongatják a vészharangot: szörnyű állapotban vannak Magyarország felszíni vizei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) koordinálásával a szakemberek – a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmányból kiindulva – meghatározták azt a tizennégy legfontosabb témát, amelynek a kutatása az elkövetkező években elegendő ismeretet biztosíthat ahhoz, hogy az évszázad közepére a jelenleginél kedvezőbb trendek határozzák meg hazánk környezeti állapotát. E vállalkozás páratlan a maga nemében, hiszen nemcsak a múltbéli problémák orvoslását célozza, hanem a jövőben várható környezeti károk megelőzését is.
 
 

A Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 című tanulmány szerint a biológiai sokféleséget csak erős szakmai alapokra építve lehet megőrizni, mint ahogy az ökoszisztémák felborult egyensúlyát is csak célzott kutatások eredményeire támaszkodva lehet helyreállítani. A magyarországi felszíni vizek mindössze ötöde van jó ökológiai állapotban, és ha a trendek az eddigieket követik, akkor ennek további romlása várható. A kutatásba bevont mintegy harminc ökológus szerint a mezőgazdasági területek kezelésében is fontosabb szerepet kell kapnia a fenntarthatóságnak és a természeti értékek megőrzésének – derült ki az ELKH közleményéből.

Amikor szimuláltuk a beporzórovarok lehetséges jövőbeli sorsát, betápláltuk a reálisan elképzelhető legjobb forgatókönyv adatait, és azt az eredményt kaptuk, hogy a jövőben jelentősen csökkenni fog a beporzók, például a méhek száma. E kedvezőtlen folyamatok visszafordítása érdekében kiemelten fontos az ökológiai kutatások új alapokra történő helyezése

– mondta Báldi András, az ÖK kutatásvezetője.

Egy évvel ezelőtt – a pandémia kezdetével – a világ szinte egyik napról a másikra krízisüzemmódra állt át. Bár ez rengeteg ember számára nagyon nehéz volt, az is bebizonyosodott, hogy ha igazán nagy veszély fenyeget, akkor egész országok, sőt a Föld teljes lakossága képes változtatni megszokott viselkedésén. Báldi András szerint a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzet jól demonstrálja, hogy egy ökológiai krízis a világ megszokott működését más irányba tudja terelni. Ahogy a kutató fogalmazott, a klímaváltozás problémaköre ezt a hatást még nem érte el.

A tudományos szakemberek fontosnak tartják, hogy a kutatási eredményekre alapozva történjen egyrészt a környezeti károk helyreállítása, másrészt azok megelőzése. Ehhez a kutatók útmutatót tudnak adni a döntéshozók, valamint a társadalom számára.

A Magyarország szempontjából legfontosabb megoldandó ökológiai kérdések között szerepel többek között az Alföld vízellátottságának a biztosítása, a természeti adottságoknak leginkább megfelelő tájhasználati módok megtalálása, az őshonos fajok megőrzése, illetve genetikai sokféleségük fenntartása, továbbá a szélsőséges időjárási helyzetek ökoszisztémára gyakorolt hatásainak a kutatása. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a kutatók megtalálják a választ ezekre a kérdésekre, és ezáltal hozzájárulhassanak természeti értékeink megóvásához.

Az ökológiai kutatások tudják megadni mindazokat a válaszokat, amelyek egy új vágányra álláshoz szükségesek. A legtöbb kutatás a jelenből és a múltból indul ki, mi azonban megvizsgáltuk, hogy mi várható 2050-ig, és ennek alapján határoztuk meg a jövő szempontjából fontossá váló területeket

– mondta Báldi András.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu