A miniszterek véleményt cseréltek a génmódosított növényekre vonatkozó 2001/18/EK irányelv módosításáról. Az elnökség előzőleg kérdést intézett a tagállamokhoz arról, hogy milyen alapon lehessen korlátozni vagy tiltani a GMO-k termesztését.

Az eszmecsere utáni sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy Jelenleg a GMO tilalom csak nemzeti záradékok útján lehetséges, ezzel számos tagállam él is, de az unió szeretne jogszabályi szabadságot adni a tagországoknak. A témában tavaly nyáron kiadott európai bizottsági elképzelésről élénk vita folyik a tagállamok között, más okok miatt azért, mert aszerint az egészségügyi és környezetvédelmi megfontolások uniós hatáskörben maradnának, erre tehát a tagállami tilalomnál nem lehetne hivatkozni.

A miniszterek ezért ezúttal elsősorban azzal az európai bizottsági javaslattal foglalkoztak, amely a részleges vagy teljes korlátozás lehetséges hivatkozási alapjait igyekezett részletezni. A javaslat olyan érveket sorol fel, mint a közrend fenntartása, beleértve a technológiát ellenző tüntetések elkerülését is, a termelők és fogyasztók választási jogának biztosítása, területtervezési megfontolások, a hagyományos mezőgazdasági termelési formák megőrzése, a természetvédelmi területek megóvása, de még vallási, filozófiai vagy erkölcsi megfontolások is.

Fazekas Sándor a brüsszeli vitában emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság eredeti javaslatában szereplő jogi keret nem módosítaná az uniós engedélyezési eljárás rendszerét, de lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e területükön génkezelt növényeket terjeszteni.

A vitában a magyar álláspontot képviselő Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár hangoztatta: az ország továbbra is azt képviseli, hogy a termesztést tiltani vagy korlátozni lehessen tagállami szinten. A bizottság által előterjesztett listát hazánk jó jogi alapnak tekinti - tette hozzá. Kiemelte:

Magyarország támogat minden olyan erőfeszítést, amely a tagállamok számára nagyobb mozgásteret biztosít.

Az eszmecsere során elhangzott felszólalások megerősítették, hogy az uniós tagországok véleménye alaposan megoszlik a génkezelt növények engedélyezéséről.

Fazekas Sándor úgy foglalta össze a vitát: megfontolt indokok alapján lehetségessé válhat a tilalom a tagállamokban. Jelezte: a magyar elnökség eltökélt, hogy továbbvigye a GMO ügyet. Az elnökség mindent megtesz azért, hogy a jogi problémákat tisztázni lehessen, és az elhangzott valamennyi aggályt igyekszik figyelembe venni.

A Közös Agrárpolitika "zöldítése"

A Környezetvédelmi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a közös agrárpoltika (KAP) 2020-ig szóló reformjáról. A figyelem középpontjában ezúttal a KAP "zöldítése"volt, vagyis az, hogyan erősítheti a KAP (például a közvetlen kifizetések eszközével) a környezetvédelmet. A KAP reformjáról már háromszor folytattak vitát az agrárminiszterek. A következő, március 17-i ülésükön záródokumentumot (következtetéseket) fogadnak el.