Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az újszerű technológiák felhasználása bevett gyakorlat az agráriumban. A drónoktól kezdve a gépesített szenzorokon át az önvezető traktorokig a gazdálkodók a modern technológiák széles skáláját használják a mindennapokban. A KSH 2020-as agrárcenzusa alapján például a vidékfejlesztési támogatásban részesülő magyar gazdák 29%-a használt valamilyen precíziós eszközt a gazdaságban (bár a támogatásban nem részerülő gazdáknál ez az arány 8% volt). Azonban az utóbbi pár évben egy új trend kezdett kialakulni a nemzetközi agrár kutatás-fejlesztésben: A mesterséges intelligencia felhasználása a gazdálkodásban.
Jó reggelt Norm, mikor a legjobb az idő a vetéshez?
A mesterséges intelligencia használata egyre több iparágban terjed el. Amerikai gazdák pedig most először ingyen férhetnek hozzá az első robot agrártanácsadóhoz. Az AgFunder Network számolt be róla, hogy a kaliforniai gazdálkodókat tömörítő Farmers Business Network nemrég a köztudatban futótűzként terjedő ChatGPT rendszerére alapozva létrehozta Normot, az első olyan mesterséges intelligenciát használó alkalmazást, ami agrár szaktanácsadásra specializálódott.
A ChatGPT, amivel már jó ideje tele van az internet, a beszélgető robotok egy új generációját képviseli. A roppant udvarias, magyarul is beszélő társalgó robot képes az interneten elérhető nagy adatmennyiség (big data) alapján szinte bármilyen témában beszélgetni, sőt, lehetőségeihez képest feladatokat is elvégez: Fordít, magyaráz, verset, novellát vagy programkódot ír kérésre, és kisebb technológiai fegyverkezési verseny indult az egyetemi beadandók körül, amikor a hallgatók a robottal íratták meg a házit, a tanárok pedig AI-vadász szoftvereket kezdtek használni, hogy kiszűrjék a ChatGPT írta esszéket. Azonban a beszélgetőrobot ipari felhasználása ugyanúgy megindult, és ebből a szokás szerint talpraesett gazdálkodók sem maradhattak ki. A Farmers Business Network által létrehozott robot szaktanácsadó, Norm, aki jelenleg béta üzemmódban üzemel, általános agronómiai kérdésekben tud segíteni, például számon tartja a gazdálkodók gépeinek és felszerelésének karbantartását, hozzáfér az időjárási jelentésekhez, az ültetés optimális idejét is meg tudja mondani. Jelentést ad a talajok állapotáról, és egyéb, gazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai információkkal tudja ellátni a gazdákat.
A gazdálkodó szervezet szerint van néhány terület, amikhez Norm különösen jól ért. Ilyenek a vegyszerrekkel kapcsolatos jelentések, az inputanyagok használatában való útmutatás, kártevők és növénybetegségek kezelésével kapcsolatos tájékoztatás, az állatállományról és az állatok egészségéről szóló adatok, valamint az, amit a szervezet csak "általános agronómiai tanácsadásként" ír le. A Farmers Business Network arról is beszámolt, hogy már most látszanak trendek a leggyakoribb kérdéskörökben. A gazdák különösen a növényvédő szerekről, és azok vetés előtti használatáról kérdezték a robottanácsadót, de nagyon érdekes kérdések merülnek fel a talajművelő eszközök típusaival kapcsolatban is. A robot egyébként a Norm nevet Dr. Norman Ernest Borlaug Nobel békedíjas agronómus előtti tisztelgésként kapta, akit gyakran hívnak a Zöld Forradalom egyik atyjának.
A robotizált rendszer, ami megmondja minden palántáról, hogy fog nőni
A mesterséges intelligencia azonban nem csak tanácsadóként szolgálhat, hanem termelés teljesen új módszereit is megalapozhatja. Az AGF írta májusban írta meg, hogy az Egyesült Államokban David Lee, a növényi húshelyettesítő termékekkel foglalkozó Impossible Foods korábbi pénzügyi menedzsere most új céget alapított Inevitable Tech néven. A céljuk nem más, mint a mesterséges intelligenciával forradalmasítani a mezőgazdaságot. Az új amerikai startup B2B (business-to-business) modellre épül, és első célja az, hogy „tiszta szaporító rendszereket” forgalmazzon más agrárvállalatoknak. Erre pedig egy új technológiát hoztak létre, ami egy mesterséges intelligenciára épülő, teljes körűen integrált, hardvert és szoftvert is magába foglaló rendszert használ. Ez a rendszer a növények fejlődésének, egészségének és magas minőségének ellenőrzéséért felel.
David Lee úgy írja le a technológiát, mint egy alapvetően sok adatot összegyűjtő és értékelő rendszert. Ezen keresztül okostelefonon is lehet követni egyes növények növekedési ciklusát, tápanyag-bevitelét, és egyes palánták várható növekedési ütemét. Ezen kívül a fertőzéseket is idejekorán ki lehet mutatni a nagy mennyiségű adatot felmérő és elemző technológiával. A cégtulajdonos szerint a mesterséges intelligencia ma nagyon felkapott téma, ám az AI nem sokra használható nagy adatmennyiség nélkül, amit elemezni tud. A mezőgazdaságban pedig folyamatosan rengeteg adat keletkezik. Ezeket az adatokat azonban emberi képességekkel, vagy hagyományos technológiákkal nem lehet igazán mélységében elemezni. A mesterséges intelligencia azonban nem csak a növényeket tudja követni, hanem a gazdasági munkálatokat is. Az alkalmazottak NFC technológiával pontosan be tudják vinni a rendszerbe, hogy melyik táblán vagy üvegházban, melyik soron milyen feladatot végeztek el.
David Lee szerint a vállalkozására azért van szükség, mert a big data (nagy adatmennyiség) elemzése elengedhetetlen, hogy az élelmiszeripar töredezett értékláncában a vállalatok javítani tudjanak a hatékonyságukon. Szerinte az élelmiszerpazarlás, a termelésben a munka hatékonyságának átláthatatlansága, valamint olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás szükségessé teszik, hogy az olyan, technológiaalapú újításokat, mint a mesterséges intelligencia, bevezessék az agráriumba és az élelmiszer-termelésbe. Az új tech céljai között pedig a hatékonyság javításán túl a gazdaságok hozamának növelése, és a kórokozók korai azonosítása is szerepel.
A cég nem csak integrált hardveres-szoftveres rendszereket fog árulni, hanem mesterséges intelligenciával kontrollált szaporítóanyagokat, sőt, magát a szaporítóanyag-ellenőrző szoftver licenszét is. Ez pedig már rövid időn belül változást hozhat az amerikai agráriumban. Az Egyesült Államok piacán a friss zöldségek és gyümölcsök jelentős része importáru. Az amerikai paradicsom-, uborka- és paprikapalánták nagyrésze pedig Mexikóból érkezik. Habár az import szaporítóanyagoknak egy sor szabályozásnak kell megfelelnie, a valóságban a magok, palánták szállítása mindig kórokozók behurcolásának kockázatával jár. Növényi fertőzések pedig nem csak nagyban csökkenthetik a hozamot, hanem néha teljes ültetvényeket pusztítanak el. David Lee szerint a szaporítóanyagok ellenőrzésére fejlesztett technológiájuk csak a kezdet. A merész cégtulajdonos távlati célja nem más, mint a mesterséges intelligenciával átformálni az agrárgazdaságot.
A mesterséges intelligencia mezőgazdaságban való hasznosításával egyébként magyar fejlesztők is foglalkoznak. Áprilisban számoltunk be róla, hogy egy magyar cég, a Proofminder, sikerült elnyerje első, 400 ezer eurós kockázati tőkebefektetését. A Proofminder „levélszintű gazdálkodási platformot” fejlesztett. A cég platformja különböző agronómiai feladatokkal is megbízható. Képes több ezer hektáros gazdaságokban megtalálni és azonosítani a parlagfüvet, illetve pozitív eredményeket mutatott a hibrid kukorica esetében a gépi címerezés alacsony hatásfokának javításában, légi felvételek alapján többezer tő annotálása és elemzése alapján.