Az eseményen Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettes, az űrkutatási program vezetője kiemelte, hogy az egyetemen már a 70-es években is voltak olyan programok, amelyek az űrbe jutatott és visszaérkezett minták földi feldolgozásával foglalkoztak. Hozzátette, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán évtizedek óta zajlik egy nemesítési program, amelynek eredményeként a Nemzetközi Űrállomáson termesztik majd az egyetemen kinemesített paprikát, tesztelve, hogy mennyire alkalmas az űrben termesztésre. A nemesítési program központja egy biotechnológiai alapokon működő üvegház, a Biodrome, ahol zárt technológiák között termelnek paprikákat. Ezek közül kerülnek ki azok a növények, amelyek az űrbe kerülhetnek - tette hozzá.

Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes elmondta, hogy az egyetem agrárkara egy űrélelmezés csoporttal volt részese a DE-SPACE Űrprogramnak, amelyben számos növénytermesztéshez kapcsolódó kutatást végeztek. Kitért arra, hogy a termesztés alapvetően külső területeken folyt eddig, de az űrkutatási programban lehetőség nyílt a komplex kutatási infrastruktúrát és humánerőforrást a zártrendszerű növénytermesztésben tesztelni. Beszélt arról is, hogy szeretnék bevonni a kutatásokba a szakemberek széles körét: fizikusokat, biológusokat, illetve orvosokat.

Fári Miklós, a kutatás koordinátora, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa kiemelte: a program elsődleges célja az volt, hogy olyan paprikát nemesítsenek, amely űrkörülmények között, mikrogravitációban, vagy akár zéró gravitációban is képes fejlődni. Fontosnak nevezte, hogy a magyar űrpaprika minden része hasznosítható: levelei is alkalmasak az emberi fogyasztásra, szárával pedig rovarokat tudnak táplálni. A kutatás koordinátora elmondta, hogy a program célja még a vetőmag-előkezelési, palántanevelési és termesztési technológiák tesztelése, valamint az űrbiológiai feldolgozásra alkalmas zöld biomassza-termesztés fejlesztése is.