Egyre nehezebb helyzetben a gazdák: erre most már időt kell áldozniuk
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nagy segítséget fog tudni nyújtani a termelőknek.
A szakemberek szerint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció nagy segítséget fog tudni nyújtani a termelőknek.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – III. rész
A hazai nagyvadak által okozott károk évente meghaladják a 20 milliárd forintot, miközben a gazdák csak 3 milliárd forint kártérítést kapnak.
Az AM tájékoztatása szerint az új erdőtelepítési pályázatra szerdától adhatók be a kérelmek.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
A szakember szerint a következő időszakban a drónok mezőgazdasági felhasználásának növekedése várható.
Folytatódik délnyugat felől a felhőzet felszakadozása, csökkenése, a nap is egyre többfelé kisüthet
Borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, legfeljebb délnyugaton kezdhet el helyenként szakadozgatni a felhőzet
Döntően borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, a Dunántúlon néhol lesznek naposabb vidékek
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság egyelőre még nem tudja maradéktalanul kihasználni a drónok nyújtotta előnyöket.
A következő évtől még egyszerűbbé válhat a drónok használata a növényvédelem területén.
A hazai vadgazdálkodás egyre több területén van létjogosultsága a drónok használatának.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Mivel az állatok természetes élettere fokozatosan szűkül, az emberé pedig folyamatosan bővül, így elkerülhetetlenek az esetleges találkozások.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.
Szarvasbőgés idején nem csak éjszaka, hanem nappal is találkozhatunk az állatokkal.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Nem csak az állatjólét, hanem a közegészségügy miatt is aggódnak az állatvédők egy 35 országra kiterjedő vizsgálat eredményei kapcsán.
Pont kerülhet a két évvel ezelőtt bejelentett, mintegy 34 milliárd dolláros üzletre.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.