Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
Az elmúlt években jelentős változások, illetve folyamatok mentek végbe a magyar mezőgazdaságban az éghajlatváltozás, a növényvédőszer-kivonások, és a politikai tényezők tekintetében is.
Megjelent a Magyar Közlönyben a március 11-én elrendelt árrésstop részletes szabályozása.
A jelentések szerint az ország több pontján jégesőt is hozott magával az első tavaszi vihar.
A 2024 tavaszán az EU számos tagállamában kirobbant tüntetések meghátrálásra késztették az Európai Bizottságot.
Mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók Magyarországon, és úgy tűnik, ez most sincsen másként.
Az őszi kalászosok gyomirtásának időzítése és hatékonysága döntő szerepet játszik a termésbiztonság szempontjából, mivel a téli hónapok során jelentős változások történhetnek a gyomnövények növekedésében.
Kína 25 és 100 százalékos importvámok kivetését helyezte kilátásba a kanadai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre.
Az élelmiszer-biztonsági intézkedések szigorítása azért kell, hogy felkészüljenek egy esetleges hosszú távú kereskedelmi háborúra az USA-val és a növekvő geopolitikai kihívásokra.
Harminc országba szállítja majd Győrből az új, burgonya alapú snackjét az Intersnack.
A folytatásban a hét végéig nem változik számottevően időjárásunk, de jövő héten változásra készülhetünk.
A kukorica vetésterülete évről évre csökken, ami túlkínálatot okoz a vetőmagpiacon.
Bár a mezőgazdasági gépforgalom idén várhatóan nem fogja elérni a 2022-es, 2023-as szintet, a tavalyinál mindenképpen jobb lesz.
Csapadékos idővel búcsúzik a tél, a következő napokban azonban ismét szárazabb, hidegebb időjárás várható.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei új fejezetet nyitottak a szántóföldi gyomszabályozásban.
Már elérhető az Agro Napló legújabb, februári lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
A Kátai családban három generáció dolgozik össze a növénytermesztésben: a nagyapa, Tibor, a fia, Zsolt, valamint a lány unokája, Lora.
Nagyon sok évvel ezelőtt mi voltunk Európa éléskamrája. Eltelt néhány tíz–száz év, és mi lett ebből? – óriási mennyiségű élelmiszert importálunk.
A csapadékhiány miatt kiszáradt talajok állapota alapvetően befolyásolja, hogy a kijuttatott tápanyagok valóban hasznosulnak-e.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
