A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára.
Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
Különösen üdítő, hogy az új stratégia nagyobb figyelmet fordít az ökológiai gazdálkodásra.
Az Európai Bizottság új stratégiájának célja a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszer-rendszerek fejlesztése.
Szinte teljesen kiszáradt a tihanyi Belső-tó a 2026-os nyár rendkívüli aszálya miatt.
Rengeteg tartalék van a precíziós mezőgazdaságban, de Magyarországon még csak a felszínét kapargatjuk.
A tejfehérjét nem muszáj több ezer kilométeren keresztül szállítani, és előállításához még egy tehénre sincs feltétlenül szükség.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Egy friss európai kutatás szerint a mikrobiom adhat új irányt az almatermesztésének.
Új szakpolitikai ajánlásokat készít az Európai Unió az ultrafeldolgozott élelmiszerekre vonatkozóan.
Újabb dél-koreai fejlesztésű vakcinával erősödhet az afrikai sertéspestis elleni védelem.
A klímaváltozás az élelmiszer-biztonsággal is összefüggésbe hozható, hiszen hatással lehet a takarmány-alapanyagok mikotoxin-szennyeződésének kockázatára.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Arra figyelmeztetnek, hogy a lebomló műanyagokból kioldódó vegyületeknek toxikus hatása is lehet.
Az elmúlt évtizedek alatt alapjaiban változott meg a magyar mezőgazdaság és a környezet, de a kihívások továbbra is jelen vannak.
Olyan szolgáltatások kerültek veszélybe, amire az egész civilizációnk épül.
Fokozatosan szakadozik, vékonyodik a felhőzet, általában több órára kisüt a nap
A növénytermesztésnek nem elegendő a vízhiányhoz alkalmazkodnia, beporzók nélkül sem fog menni.
Az élelmiszer végső soron az embereket szolgálja, ezért nemcsak az ár, hanem a minőség és az egészségre gyakorolt hatás is meghatározó szempont kellene, hogy legyen.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
