Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
Jócskán elmaradt Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete az idei év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
Továbbra is fenntartják a lengyelek az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
Sok gazdaság érdeklődik a vöröshagyma termesztése iránt, mivel számukra ez a kultúra nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtet.
Az ecet az egyik legrégebben ismert és leggyakrabban használt élelmiszer-adalékanyag, egy egész iparág épül rá.
A korábbi évekhez képest szárazabb időjárásnak köszönhetően jól haladnak az európai gazdák.
Rákellenes csodadiéták nincsenek, a valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október második hetében.
2025 szeptemberében a magyar gazdák 66,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Váratlanul érte a vetőmagpiacot az árpa iránti fokozott termelői érdeklődés.
Az Európai Bizottság nem hosszabbította meg a flufenacet hatóanyag felhasználási engedélyét.
A lengyel termelők számára hátrányos az új EU-Ukrajna kereskedelmi megállapodás.
Az ADM lehetővé tette az amerikai gazdáknak, hogy szójababot szállítsanak az egyik feldolgozóüzemükbe, és később határozzák meg a termény árát.
Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
Negyedik alkalommal rendezték meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét.
Többezer éves ősgabonák is főszerephez jutottak az élelmezési világnap alkalmából.
A legfrissebb előrejelzések szerint a következő napokban visszatérnek az éjszakai fagyok, majd az esők is.
Csökkentette a 2025-ös évre vonatkozó eredményvárakozásait a Bunge, de a jövő év még okozhat meglepetéseket.
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
