Továbbra is rendkívül nagy problémát jelent az európai uniós - és így a hazai - növényvédelemben a hatóanyagok kivonása.
A Balti-tengerre irányítaná át a gabonaexportját Oroszország, de a terv nem mentes a problémáktól.
Kettészakadt az ország a GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és repce posztregisztrációs fajtakísérletekben.
A helyzet 4,5 milliárd forint többletköltséget okozhat az állattenyésztőknek.
Az orosz gabonaexport válsága már közvetlenül befolyásolja a gazdák vetési döntéseit.
Több terményből is komoly importra szorul az ázsiai nagyhatalom az idei gyenge eredmények miatt.
Gyakorlatilag leállt az orosz gabonaexport, így jelentős készletek ragadhatnak az országban.
Nagyon régen nem látott válsággal küzdenek az amerikai kukoricaövezet gazdálkodói.
A Portfolio Csoport idén is díjazza az agrárium legjobbjait, és immár 12. alkalommal osztja ki a rangos agrárdíjakat.
A nyári aszály súlyosan érinti a cseh mezőgazdaságot, mivel a gabonatermés visszaesése mellett a takarmánynövényekben is jelentős károk keletkeztek.
A magyar önjáró szőlőszüretelőgép-piac továbbra is erősen kitett a támogatási lehetőségeknek.
Kettős nyomás alatt az európai takarmányipar, azonnali beavatkozásra van szükség.
Az élelmiszeripar talán még soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban, a háttérben egészen új technológiák fejlődnek.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Mélypontra süllyedt a távol-keleti ország önellátási mutatója - a fő ok a túl kevés rizs.
A klímaváltozás hosszabb távon jelentősen megemelheti az élelmiszerárakat.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Több ezermilliárd dollár lehet az El Niño végső számlája, az előrejelzések szerint világszerte emelkednek az árak.
Már a bankok, biztosítók és élelmiszeripari nagyvállalatok is támogatják a regeneratív mezőgazdaságra való átállást.
A legfrissebb előrejelzések szerint több fronton is nehézségekkel szembesül a globális búzapiac.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
