Egyre komolyabb nyomást gyakorol a francia és spanyol szőlőtermesztésre a klímaváltozás.
A dunántúli tájak fölé érkezett felhőzet kelet felé helyeződik, miközben a Dél-Alföldet is érinti, majd fokozatosan szakadozik, csökken, így délutánra ezeken a területeken is egyre inkább naposra fordul az idő
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, Magyarországon is egyre nagyobb a veszély.
Egyre komolyabb nyomást gyakorolnak az élelmiszerárakra az európai rekordmelegek.
A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában többórás napsütés várható, főként délután lehetnek felhősebb periódusok
A turizmus és az agrárium kapcsolata végérvényesen átalakult, és a klímaváltozásra is reagálnia kell.
A hőség okozta szárazság miatt tarló-, erdő- és bozóttüzekkel küzdöttek a tűzoltók országszerte.
Mit üzen a Duna rekordalacsony vízállása és hogyan alkalmazkodhatunk a változó vízjáráshoz.
Több mint száz fokozottan védett ürgét költöztettek át a napokban a tihanyi Belső-tó mellől.
A következő napokban is tartós hőségre kell számítani, amely mindenkit megviselhet, ezért ezekben a napokban különösen fontos, hogy figyeljünk mindenki egészségére.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
Mintegy húsz hektáron kapott lángra az aljnövényzet Veszprém megyében, a Pápai járásban.
A legnagyobb hozzáadott érték nem feltétlenül a fakitermeléskor, vagy a feldolgozás folytán keletkezik, hanem az erdőnevelés során.
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását.
Mintegy húsz hektáron lángol az erdő aljnövényzete Nádudvar és a Hortobágy között.
A túlélésünk kulcsa még a kezünkben van.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
A katasztrófavédelem nyomatékosan kéri a lakosságot, hogy semmilyen körülmények között ne gyújtsanak tüzet.
A hatóságok villámaszályként jellemzik a kialakult helyzetet, mivel az idei július a mérések kezdete óta a legszárazabb hónap volt.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
