A vidéki térségek nemcsak a mezőgazdasági termelés színterei, hanem olyan életterek is, ahol megjelenik a technológiai fejlődés, a közösségi gondolkodás és a fenntartható megoldások iránti törekvés. A kérdés tehát nem az, hogy érdemes-e fejleszteni ezeket a régiókat, hanem az, hogyan tehetjük ezt hosszú távon és hatékonyan.

Az elmúlt évtizedben olyan fejlesztéspolitikai programok valósultak meg, amelyek nemcsak a hazai agrárszektorra, hanem a vidékfejlesztés egészére is jelentős hatással voltak. Ezek a programok a gyakorlatban is tükrözik azt a szemléletet, amely a fenntartható és élhető vidéket helyezi a középpontba.

fotó: AMC

Ahhoz, hogy megértsük, miért számít mérföldkőnek a mostani fejlesztési ciklus, érdemes áttekinteni a vidékfejlesztés intézményi rendszerét. A magyar agrár- és vidékpolitika alapját az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) adja, amely két pilléren nyugszik. Az első a közvetlen támogatásokat (például a területalapú támogatásokat), a második pedig a vidékfejlesztési programokat foglalja magában. Ez utóbbi közvetlen hatással van a vidéki térségek gazdasági erejére, élhetőségére, közszolgáltatásaira és környezeti állapotára.

A 2014-2022 közötti időszak Vidékfejlesztési Programja (VP) eredetileg 1415 milliárd forintos kerettel indult. A magyar kormány 2021-ben a társfinanszírozási arányt 80 százalékra emelte, aminek köszönhetően a program forráskerete 2943 milliárd forintra nőtt.

Ez a lépés nemzeti szinten rekordnagyságú támogatást biztosított a vidéki gazdaság számára. A program célja nemcsak a mezőgazdaság korszerűsítése, hanem a vidéki életminőség átfogó javítása volt.

2023-tól a Vidékfejlesztési Program (VP) helyét a 2023-2027-es időszakra szóló Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) vette át. Ennek forráskerete összesen 5651 milliárd forint, amelyből 3153 milliárd szolgálja közvetlenül a vidékfejlesztést. A KAP ST pozitívuma, hogy már nemcsak különálló programok együttese, hanem egy integrált stratégiai terv, amely egységes keretben kezeli a közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokat. Ez az új megközelítés célzottabb, hatékonyabb és átláthatóbb támogatáspolitikát tesz lehetővé. A korábbi VP és az új KAP ST rendszerei 2023 és 2025 között átfedésben működnek.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A VP eredményei számokban és megvalósult fejlesztésekben

Gazdaságfejlesztés és beruházások – a magyar agrárium modernizációja

Az adatok önmagukban is sokatmondóak, hiszen a 2014-2022-es VP keretében több mint 2942 milliárd forint támogatást helyeztek ki közel 400 ezer pályázónak.

A források zömét – a teljes keret 63 százalékát – mezőgazdasági beruházásokra fordították. A fennmaradó összegből 33 százalék területalapú támogatásként került kifizetésre, míg a maradék 4 százalék egyéb jellegű támogatásokat fedezett. Ennek eredményeképp – többek között:

• Több mint 54 ezer mezőgazdasági beruházás valósult meg, az egyszerű gépbeszerzésektől a korszerű állattartó telepekig.
• 1300 élelmiszeripari feldolgozó üzem fejlődhetett – a húsipartól a tejüzemeken át a sütőiparig – összesen több mint 310 milliárd forint támogatással.
• A precíziós gazdálkodás digitális eszközei több mint 2300 gazdálkodóhoz jutottak el, 900 ezer hektárnyi területet lefedve.

Ezek a beruházások nemcsak a versenyképességet és a termelékenységet növelték, hanem a kockázatokkal szembeni ellenállóképességet is erősítették, például az energiaár-ingadozások és az ellátási lánc-zavarok idején.

fotó: AMC

A vidékfejlesztés eredményei az állattenyésztéstől kertészetig

A VP során több területen is jelentős fejlesztések valósultak meg, amelyek hozzájárultak a magyar mezőgazdaság modernizációjához és fenntartható fejlődéséhez.

• Az állattenyésztés területén 3300 fejlesztést valósítottak meg összesen 365 milliárd forint értékben.
• Ezek a beruházások nemcsak az állattartó telepek technológiai korszerűsítését és megújuló energia hasznosítását tették lehetővé, hanem javították az erőforrás-hatékonyságot is, például csökkentették a fajlagos energiafelhasználást.
• A kertészetben 6000 hektárral bővült a korszerű zöldség- és gyümölcstermesztés, ami hozzájárul az élelmiszer-önellátás növeléséhez.
• Közel 100 hektár új üveg- és fóliaház készült el, lehetővé téve, hogy a hazai zöldségek akár 10-11 hónapon át elérhetők legyenek a boltokban. Emellett 4000 hektáron új gyümölcsültetvényeket telepítettek, és a gombatermesztést több mint 60 ezer négyzetméter korszerűsített vagy új gombaház segíti, amely mintegy 8 futballpályányi területnek felel meg. A gazdaságok munkáját 1600 új traktor támogatja.
• Több mint 5000 fiatal gazda kapott támogatást, közülük mintegy 500 fiatal új vállalkozás indításához nyert el forrás, erősítve a vidéki mezőgazdaság megújulását.

Természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére több mint 800 milliárd forint jutott, míg a környezetbarát gazdálkodás területe 2022-re elérte az 1,5 millió hektárt, megduplázva az ilyen gazdálkodási formák arányát.

fotó: AMC

Infrastruktúra és helyi közösségek – a vidéki életminőség javítása

A versenyképességet és a fenntarthatóságot előtérbe helyező célkitűzései mellett kiemelt célként jelent meg a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése, a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a munkahelyteremtés is. A VP kiemelt figyelmet fordított a falvak és kistelepülések fizikai és társadalmi megújulására:

• 2458 önkormányzat kapott támogatást helyi fejlesztésekhez – a felújított piacoktól a korszerű szennyvízkezelésig.
• 300 új vagy megújult helyi piac jött létre, javítva a termelők és fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatot.
• 1266 km külterületi út felújítása történt meg, amely több mint 700 települést és 2,2 millió embert érint.
• A LEADER program keretében 12 ezer helyi kezdeményezés kapott támogatást, döntően 1000 fő alatti kistelepüléseken.

Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás

A természeti erőforrásokkal való tudatosabb bánásmód kulcskérdés volt a VP számára:

• 41 ezer hektárnyi területen valósult meg korszerű öntözőrendszer-telepítés – ez csaknem Debrecen teljes közigazgatási területével vetekszik.
• 28 ezer hektár új erdő jött létre, hozzájárulva a szénmegkötéshez, a biodiverzitás védelméhez, és a klíma szabályozásához.
• 61 ezer sorfát ültettek el a Településfásítási Programban, közel 2000 településen.
• Több mint 4400 méhész és félmillió méhcsalád részesült célzott támogatásban.

fotó: AMC

Energiafüggetlenség és megújulók – a gazdaságok rezilienciája

A Vidékfejlesztési Program egyik látványos eredménye az energiafüggőség csökkentése:

• 91 százalékban napelemes beruházások valósultak meg a megújuló energetikai támogatások keretében.
• Ennek eredményeként közel 9000 gazdaság és vidéki lakos tért át megújuló energiára – olyan termelési kapacitással, amely 280 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg.

KAP Stratégiai Terv – Minden korábbinál nagyobb forráskeret

A 2023-ban elindult Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) nem csupán a Vidékfejlesztési Program „folytatása”, hanem annál jóval több: új logika, új fókuszpontok, és új szemlélet jellemzi. Az integrált tervezési megközelítésnek köszönhetően a közvetlen és vidékfejlesztési támogatások immár egységes stratégiai keretben működnek, amely egyszerre szolgálja a gazdasági versenyképesség növelését, a környezeti fenntarthatóságot és a társadalmi kohéziót.

A KAP ST teljes forráskerete 5651 milliárd forint, ebből 3153 milliárd a vidékfejlesztésre jut, a fennmaradó részt pedig a közvetlen támogatások és piaci intézkedések teszik ki.

A magyar kormány továbbra is fenntartja a 80 százalékos társfinanszírozási arányt, amely egyedülálló az EU-ban. Ez a fejlesztési volumen lehetőséget ad arra, hogy ne csupán egyes vállalkozások, hanem teljes ágazatok és térségek szerkezeti megújulása valósuljon meg.

A KAP ST dinamikusan halad előre: eddig 48 pályázati felhívás jelent meg összesen 1514 milliárd forint értékben. A program keretében már több mint 64 ezer támogatói döntést hoztak, és az első kifizetések is megtörténtek, elérve a 396 milliárd forintot.

Az új fejlesztési ciklus egyik kiemelt célja a gazdaságfejlesztés, amelyre a rendelkezésre álló források több mint fele irányul. Ez a fókusz a vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának növelését szolgálja, különösen a mezőgazdasági feldolgozóüzemek területén. A mezőgazdasági feldolgozó üzemek fejlesztését, valamint a nagyobb léptékű, komplex fejlesztését célzó két megjelent pályázat például – többek között – a technológiai és energiahatékonysági fejlesztéseket támogatja, ahol már közel 600 pályázat került elbírálásra 160 milliárd forint támogatás erejéig.

A környezetvédelem továbbra is központi szerepet kap a programban. Az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) és az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatása folyamatosan bővül: az AKG keretében eddig több mint 19600, az ÖKO támogatások esetében pedig több mint 5700 pozitív döntés született. Ezek a lépések elősegítik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését és a természetvédelem erősítését a vidéki térségekben.