Szokatlanul magas hőmérsékletet mérnek hetek óta az ilyenkor szokásoshoz képest az ország jelentős részén. Ennek az enyhe tavaszias időjárásnak köszönhetően valószínű, hogy hamar fakadnak majd a rügyek, amelyek egy hirtelen lehűlést követően aztán könnyen elfagyhatnak - írja a lap. Addig is, amíg nem tudunk igazán aktívan a kertben tevékenykedni, lássuk csak, milyen munkákkal készíthetjük elő a tavaszi főszezont!

1. Nem késő nekiállni a tervezésnek

Gondoljuk át az előző évet! Vegyük sorra, mit és hogyan tettük, mi lett az eredménye, vonjuk le a következtetéseket, tervezzük meg hogyan fogjuk idén kertészkedni. A modern világnak köszönhetően könnyebben hozzáférünk szakkönyvekhez, használjuk ki, és fejlesszük tudásunkat. Tervezzük meg a veteményest elhelyezkedését, mit hová ültetünk, valamint azt, hogy mennyi növényvédelmet szeretnénk alkalmazni, s milyen szerekkel szeretnénk kezelni. Ugyanígy tervet is készíthetünk a tápanyag utánpótlásához, megtervezhetjük, hogy lombtrágyát csak műtrágyát szeretnénk majd azt kijuttatni.

Kiderült a csúf igazság: eltűnt több ezer hektár kert Magyarországon

Húsz év alatt a konyhakertként művelt területek mérete 102 ezer hektárról 3,1 ezer hektárra csökkent hazánkban.

2. Ellenőrizzük a szerszámokat

Vizsgáljuk meg a szerszámainkat, ha kell, élezzünk, cseréljünk nyelet. A metszőollókat élezzük meg, de fertőtleníteni sem árt. Az ásókat kapákat is élezhetjük, hogy könnyen tudjuk hadra fogni őket. Szerezzük be azokat az eszközöket, melyek elkoptak, vagy megérettek a cserére. Talicskánk kezekét zsírozzuk meg, hogy a tavasz első hangja ne a keserves csikorgása legyen.

3. Palántázás

Még egyszer ellenőrizzük, hogy beszereztük-e az összes vetőmagot, abban az esetben, ha mi magunk szeretnénk a saját palántáinkat nevelni. Kezdjük el csíráztatni a magokat, amikből palántát szeretnénk. Szerezzük be hozzá a megfelelő közeget, valamint a cserepeket.

4. Indulhat a szabadtéri ültetés

Március elején az egyik legsürgősebb feladat a gyümölcsfák, a díszfák és díszbokrok, a szőlőoltványok és a rózsatövek ültetése, aztán a bőséges megöntözése, mivel gazdag vízellátás nélkül a csemeték nem gyökeresednek meg. Alapszabály, hogy akkor szabad ültetni, amikor le lehet az ásót nyomni a földbe. Ha nem megy nulla fok alá a hőmérséklet, nincs átfagyva a föld, és akkor öntözni is kell. A szabad gyökerű gyümölcsfák ültetésének és kezelésének azonban szigorú szabályai vannak, be nem tartásuk pedig könnyen a növény pusztulásához vezethet. Ha viszont odafigyelünk, a kora tavaszi telepítés is könnyen elvégezhető lesz! 

Óriásit bukhat, aki ilyen növényt vásárol most a kertjébe Magyarországon

Itt van minden fontos tudnivaló, mielőtt valaki gyümölcs szaporítóanyagot vásárolna.

5. Lássuk, mikor mit vethetünk!

• Már most, március elején vethetünk: spenótot, zöldborsót, sárgarépát, hónapos retket, hagymát, tépősalátát, petrezselymet. A gumós és gyökérnövények, például a csicsóka vagy a torma és a hónap második felétől a korai burgonya éppúgy ültethető a fagymentes földbe. Fólia vagy fátyolfólia alá már ültethető a saláta.
• Hónap közepén érdemes elvetni a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot a palántanevelő ládákba, valamint elvethetjük az első spenótokat is. A korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is földbe kerülhet és ha még nem tettük vessünk el petrezselymet.
• A hónap második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék, így például a zöldborsó, a sárgarépa és a petrezselyem magját. Emellett ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb évelő fűszernövényeket, például a lestyánt vagy a citromfüvet is már szabadföldbe ültethetjük.
• Hónap vége felé vessük el például a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethessük a palántákat a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is megkezdhetjük a különféle növények duggatását, vetését.

6. Almatermésűek metszéséről se feledkezzünk meg

Odakinn a kertben, ha eddig nem tettük meg, akkor az almatermésűek metszését még mindig megtehetjük, viszont a csonthéjasok metszésével még várjunk. Alapszabály ugyanis, hogy az őszi- és a kajszibarackot - a gutaütés betegsége miatt - tavasszal célszerű, míg az almatermésűeket mély-nyugalmi állapotban, ilyenkor tél végén kell megmetszeni. Viszont már a munkálatok előtt érdemes eldönteni, kicsit utána olvasni, hogy az adott fának milyen koronára van szüksége, és aszerint nekiállni a munkálatoknak. Minden metszésnél érdemes sebkezelést is végezni, hogy ne fertőződjön el a fa. 

Kimondta a fiatal gazda: ezt sok termelőnek meg kellene lépnie itthon

A magyar mezőgazdaság úgy lehetne versenyképesebb, ha az itthon megtermelt alapanyagokat feldolgoznánk, és jóval rövidebb ellátási lánccal juttatnánk el a végfelhasználóhoz.

7. Mit csináljunk a levágott vesszőkkel?

Két lehetőségünk van: az egyik, hogy zöld hulladékként elszállíttatjuk, vagy bekomposztáljuk. De ha lehetőségünk van rá, akkor engedjük át a levágott ágakat egy kisebb ágdarálón, a kapott mulcsot pedig szórjuk vissza a fa tövéhez. Ez egyrészt remek talajtakaró, másrészről, amikor elkezd korhadni, zöld trágyaként visszaadja a fának a maradék tápanyagot.

8. Saját komposztáló

Ez a legjobb dolog, amit csak tehetünk a konyhai és kerti szerves hulladékkal, ha komposztáljuk, ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét is. Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának. A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára (320 literes) 12 ezer forintnál kezdődik, a 800 literes ára 39 ezernél. De akad olyan is, amelyiknek az ára 50-70 ezer forint körül van, 150-200 ezer forint környékén találunk már olyat, ami elektromos. A fából készített komposztáló - készen - ennél drágább mulatság. Léces változatban (480 literes) 15- 25 forintnál kezdődik. De, ha van elfekvőben otthon néhány régi deszkánk, magunk is összeállíthatjuk, így garantáltan olcsóbban jövünk ki. 

Szuperkomposztot fejlesztettek Magyarországon: itt az új szabadalom

Gyógynövénykomposztálás: a fenntarthatóságot szolgáló szabadalom született a Széchenyi István Egyetemen.

9. Ne feledkezzünk meg az öntözésről sem

Ügyeljünk, mert rég hullott csapadék, ne felejtkezzünk meg az öntözésről. Fontos főleg a frissen ültetett örökzöldek, és lombhullatók számára, de vigyázzunk, épp annyit kell kijuttatni, amely nedvesen tartja a gyökerek körül a talajt. Öntözés hatására a gyökerek körüli közeg, ha nedves, akkor ezzel késleltethetjük a rügypattanás idején, ugyanis a gyökereknél jobban lehűl a talaj hőmérséklete, így a tápanyag és vízfelvétel nem indul be a gyökerekben.

10. Korai még a betakart növényeket kiszabadítani

Ellenőrizzük inkább, hogy a betakart növényeinken a takarás megfelelő állapotban van, ha kell tegyünk rá még avart, szalmát, vagy amivel takartunk.

10+1. Gyepet is rendbe kéne tenni

A gyep ápolása az első melegebb napokon indul. Ahogy a fű elkezd növekedni és az időjárási és talajviszonyok is engedik, gereblyézzük el a gyepről a leveleket, egy lombseprűvel fésüljük át alaposan, hogy levegőhöz jusson és elkerülhessük a rothadásos betegségeket. Még túl erősen ne gereblyézzünk, mert károsíthatja a füvet. Az első nyírással inkább csak a fű csúcsát vágjuk majd le, mivel a korai alacsonyra nyírás súlyos sárgulást okozhat.