Aggódnak a kutatók: kiirthatatlan növények inváziója fenyeget, jó lesz odafigyelni

Akár 300 életképes mag is megbújhat egy kis zsák virágföldben. Ezek általában különféle gyomok magjai, amivel semmi gond nincs, ha a régióban őshonos fajokról van szó. A gond ott kezdődik, amikor inváziós fajok érkeznek potyautasként a virágfölddel.

A tavasz beköszöntével nemcsak a kertekben indul meg a munka, lázas tevékenység kezdődik az erkélyeken, ablakpárkányokon is: az emberek több milliónyi új növényt ültetnek ilyenkor, a régieket pedig lehetőség szerint „új földdel” frissítik fel. Az viszont sokaknak feltűnhetett már, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható virágföldből idővel olyan növények is előbukkannak, amelyeket nem ők ültettek – olvasható a 24.hu oldalán. Ezeket a „gyomokat” az ember általában kitépi, félredobja, nem fordít rájuk különösebb figyelmet.

Mindeddig a kutatók érdeklődését sem keltette fel, legalábbis ami az eddigi tudományos publikációkat illeti, pedig napjainkra a jelenség – azaz a kultúrnövények és termesztőközegeik kereskedelme egyre nagyobb méreteket ölt. Az úgynevezett virágfölddel ugyanis tömegesen terjedhetnek idegenhonos, esetleg invázióssá váló növényfajok magjai is szerte a világban. Az élővilágot fenyegető számtalan veszély között az idegenhonos fajok korlátlan terjedése igen komoly tényező, ami persze sok egyébbel kölcsönhatásban mostanra ökológiai katasztrófával fenyeget, elég csak a klímaváltozásra, természetpusztításra gondolni. A MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai, Dr. Török Péter és Dr. Sonkoly Judit vezetésével hosszú idő óta először helyezték fókuszba a különböző termesztőközegekkel terjedő fajok kérdését. Az erről szóló tanulmány júniusban fog megjelenni a Science of the Total Environment című rangos tudományos lapban.

A részletekkel kapcsolatban Török Péter, a Debreceni Egyetem növényökológus professzora, a tanulmány egyik vezető szerzőjét elmondta, hogy a felfoghatatlan méretűvé nőtt globális személy- és áruforgalom hatására a növények terjedése előtt soha nem látott távlatok nyíltak meg. Íme, egy egyszerű, hétköznapi példa: valaki a Grand Canyonban kirándult, itthon kirázza a ruháját, leveri a cipőjére tapadt sarat. Ekkor jó eséllyel a világ másik feléből származó magok is a földre hullanak.

Ezeknek megfelelő közegbe is kell kerülniük, csíraképesnek kell lenniük, sok „véletlen” szükséges még, ám a nagy számok törvénye alapján igencsak gyakori a terjesztés ilyen, mondhatni banális módja. Nagyobb léptékben, de hasonlóan képzeljük el az országok közötti, nemzetközi szállítmányok esetében is az akaratlan terjesztést, illetve a virágföldeket

– magyarázta Török Péter.

A virágföld-kereskedelem volumenére egyetlen, 2009-es felmérés alapján lehet következtethetni: abban az évben az EU akkori 27 tagállamában összesen 30 millió köbméternyi termőközeget állítottak elő, illetve forgalmaztak, melyek egy jelentős részében egyes alapanyag-komponenseket vagy akár a teljes kész terméket az EU-n kívüli, gyakran távoli országból szállították be. A mostani kutatás pedig arra világít rá, hogy milyen nagy számban rejtőznek a földben csíraképes magok.

Egy liter virágföldből átlagosan mintegy 6 faj 13 magja csírázott ki a vizsgálatunkban. Vagyis egy átlagos 20 literes zsák, ami nagyjából két balkonládára elég, akár 300 életképes magot is tartalmazhat

– mondja Török Péter.

A szakember elmondta, hogy a kutatás során az is kiderült, a magtartalom arányosan nő azzal, hogy mennyi szerves trágyát kevernek az adott virágföldbe. A nyers tőzeg és a komposzt alacsony magtartalmú, és egyikük sem ideális környezet a magok szempontjából, de ezek az anyagok is gyakran szennyeződhetnek, amíg a feldolgozás során halmokban pihennek a szabadban. Török Péter szerint országon, régión belül az őshonos magok véletlenszerű terjedése nem okoz komoly problémát, baj abból lehet, ha a földbe idegenhonos fajok magjai kerülnek. Magyarországra erre példa az aranyvessző vagy a betyárkóró – ezek a ma már kiirthatatlan inváziós növények könnyen érkezhetnek akár a virágfölddel is egyes területekre.

De nemcsak a zsákolt termesztő közeg fontos ilyen szempontból, hanem az élő növények is: például egy Mediterráneumból érkező faj földlabdája, illetve cserepének földje ugyancsak idegenhonos fajok magvait tartalmazhatja, amelyek Magyarországon is képesek lehetnek megtelepedni – különösen a klímaváltozás nyomán várható időjárási változások fényében. Ezek ellen leginkább úgy lehet védekezni, ha az ember a növények földjét, a cserepeket gyommentesen tartja, és ha elpusztulnak, a talajukat ne szórja ki a természetbe.

Török Péter megismételte, hogy rendkívül kevés a témában fellelhető publikáció, ezért a jelenlegi kutatás mintegy kezdeti lépésként is értékelhető. A tudósok folytatni fogják a munkát, többek között olyan kérdésekre keresik a válaszokat, amelyekkel pontosabb képet kaphatnak arról, hogy milyen idegenhonos fajok és honnan érkeznek a legnagyobb számban az importált termesztőközegekkel és cserepes növényekkel Magyarországra.

Abban biztos vagyok, hogy számos új idegenhonos potyautas faj fog még például dísznövénykertészetekből előkerülni

– teszi hozzá Török Péter.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Ma van a Meztelen Kertészkedés Világnapja.
Rengeteg kertész csinálja ezt május elején: te kipróbálnád?

Ezek a megoldások a muskátli váratlan problémáira.
Sokan hibáznak a muskátli gondozásakor: ezeket rontják el a legtöbben