Ezek a legfontosabb március teendők a kertben: itt a 10 pontos feladatlista

Az igazi tavaszi kertészkedős napokra még várni kell, a meteorológiai tavasz első napjaiban még éjszakánként még akár mínusz 10 fokos hidegek is lehetnek, de ami késik, nem múlik. Biztató jel, hogy a nappalok egyre hosszabbak és melegebbek. Amíg azonban nagykabát és vastag kesztyű nélkül is ki lehet menni a kertbe, érdemes tavaszi feladatlistát készíteni, rendet rakni a kamrában, megéleztetni a kerti szerszámokat, és ha kell, még most el lehet vinni szerelőhöz a fűkaszát vagy a fűnyírót.

Hiába köszöntött be a meteorológiai tavasz, március első napjai még meglehetősen hűvösek voltak. Hamarosan elég meleg lesz már ahhoz is, hogy nagykabát, sál és sapka nélkül tevékenykedhessünk a kertben. De amíg erre várunk, addig is van mit tennünk, kigondolnunk, megterveznünk. A HelloVidék összegyűjtötte, melyek most a legfontosabb tennivalók a kertben vagy a kert körül.

1. Ha nem fagyott a talaj, ideje elkezdeni az ültetést

Március elején a legsürgősebb feladat a gyümölcsfák, a díszfák és díszbokrok, a szőlőoltványok és a rózsatövek ültetése, aztán a bőséges megöntözése, mivel gazdag vízellátás nélkül a csemeték nem gyökeresednek meg. Alapszabály, hogy akkor szabad ültetni, amikor le lehet az ásót nyomni a földbe. Ha nem megy nulla fok alá a hőmérséklet, nincs átfagyva a föld, és akkor öntözni is kell.

A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetésének és kezelésének azonban szigorú szabályai vannak, be nem tartásuk pedig könnyen a növény pusztulásához vezethet. Ha viszont odafigyelünk, a kora tavaszi telepítés is könnyen elvégezhető lesz! Kósa Dániel, a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke néhány héttel ezelőtt elárulta a helyes gyümölcsfaültetés legfontosabb szabályait, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Árban? A szabadgyökerű gyümölcsfák jellemzően jóval olcsóbban beszerezhetőek, mint a konténeres változatok. Az utóbbi időszakban párszáz forintos drágulás a kertészetekben és faárudákban is lehetett, de nagyságrendileg most is 1200 forint körül mozognak a szabadgyökerű gyümölcsfák árai. Szóval ez sem lehet akadálya annak, hogy belevágjunk a faültetésbe!

2. Ne feledkezzünk meg a korona megmetszéséről sem

Nagyon sok kertbarát elköveti azt a hibát, hogy megvesz egy szabadgyökerű gyümölcsfát, amikor azonban látja, hogy szépek az ágai, milyen szépen fejlődnek a rügyek, mennyire pofás a fa, sajnálja megmetszeni. Ezek a fák azonban jellemzően júniusra elkezdenek elhalni, ugyanis a növény egyensúlyát felborítja, ha megmetszik a gyökeret, a koronáját viszont nem. Ahogy Kósa Dániel elmagyarázta: a gyökérnek van egy adott vízfelvevő képessége. Ha nem metszik vissza ehhez a fa koronáját, nem csökkentik a párologtató képességét, könnyen kiszáradhat a fa. Ezért fontos, hogy az ültetés utáni első metszés drasztikus legyen, nagyon vissza kell vágni.

Viszont már a munkálatok előtt érdemes eldönteni, kicsit utána olvasni, hogy az adott fának milyen koronára van szüksége, és aszerint nekiállni a munkálatoknak. Alapszabály, hogy az őszi- és a kajszibarackot – a gutaütés betegsége miatt – tavasszal célszerű, míg az almatermésűeket mélynyugalmi állapotban, ilyenkor tél végén kell megmetszeni. Minden metszésnél érdemes sebkezelést is végezni, hogy ne fertőződjön el a fa.

3. Lassan itt az idő a csonthéjasok metszésének is

Lassan tehát elérkezik az az időszak, amikor nekiállhatunk a csonthéjasok, az őszi- és a kajszibarack metszésének is. Azt szokták mondani, hogy a barackféléket „pirosbimbós” állapotban szabad metszeni, ami annyit jelent, hogy még mielőtt kinyílna a virág, egy-két nappal azelőtt kell nekilátni. A kutatások szerint március 10-e az a dátum, ami után már nincs akkora veszélye a csonthéjasoknak arra, hogy a gutaütése elpusztítsa a frissen metszett fánkat. Lehet persze még egy-két nap, amikor előfordulhat egy-egy hideg éjszaka, amikor újra fertőzhet a vírus, de nagy átlagban március 10-e után szépen el lehet kezdeni a barackfák kurtítását.

Fontos viszont, hogy mínusz 5 Celsius-fok alatt ne álljunk neki metszeni! Ha fagy van, ridegebb a növények szövete és könnyebben törik, roncsolódik. A művelethez viseljünk kesztyűt, használjunk éles, tiszta szerszámokat. Az is fontos, hogy a metszés megfelelő szögben történjen.

De ebben az időszakban lehet megmetszeni például a szőlőt, az őszi málnát, a fügét vagy a lilaakácot is. Ha fagymentes az idő, elkezdhetjük a díszcserjék ritkítását is, a túl sűrűn álló hajtásokat a talaj szintje fölött vágjuk le. A lomblevelű sövényeket, amelyek túl magassá nőttek, az idős fás részekig vágjuk vissza. Mindenképpen melegebb napot válasszunk a feladatra, mivel a hidegben még fagyosak és sérülékenyek az ágak.

A metszést a korona ritkításával és a sérült gallyak eltávolításával kezdjük, majd a befelé törő, túl sűrűn, párosan álló vesszőket, gallyakat, valamint kisebb ágakat metszőollóval, a nagyobbakat fűrésszel vágjuk le. Alapszabály, hogy bármilyen időpontban is végezzük el a munkát, soha ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről, valamilyen sebzáró anyag használatáról. Az egészséges lemetszett ágakat ne dobjuk el: használjuk később támasztéknak!

4. Valamit csinálnunk kell a levágott vesszőkkel

Két lehetőségünk van: az egyik, hogy zöld hulladékként elszállíttatjuk, vagy bekomposztáljuk. De ha lehetőségünk van rá, akkor engedjük át a levágott ágakat egy kisebb ágdarálón, a kapott mulcsot pedig szórjuk vissza a fa tövéhez. Ez egyrészt remek talajtakaró, másrészről, amikor elkezd korhadni, zöld trágyaként visszaadja a fának a maradék tápanyagot.

5. Van-e már saját komposzolónk?

Ez a legjobb dolog, amit csak tehetünk a konyhai és kerti szerves hulladékkal, ha komposztáljuk, ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét is. Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának. A praktikákról a HelloVidéknek a Gazt-evő blog szerzője, Papp-Felber Anita mesélt, aki maga is biokertész és őstermelő.

Árban? A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára (320 literes) 8-10 ezer forintnál kezdődik, a 800 literes ára 20 ezernél. De akad olyan is, amelyiknek az ára 100-150 ezer forint körül van, de ezek között találunk már olyat, ami elektromos. A fából készített komposztáló – készen – ennél drágább mulatság. Léces változatban (480 literes) 25-30 ezer forintnál kezdődik. De ha van elfekvőben otthon néhány régi deszkánk, magunk is összeállíthatjuk, így garantáltan olcsóbban jövünk ki.

6. A gyepet is rendbe kéne tenni

A gyep ápolása az első melegebb napokon indul. Ahogy a fű elkezd növekedni és az időjárási és talajviszonyok is engedik, gereblyézzük el a gyepről a leveleket, egy lombseprűvel fésüljük át alaposan, hogy levegőhöz jusson és elkerülhessük a rothadásos betegségeket. Még túl erősen ne gereblyézzünk, mert károsíthatja a füvet. Az első nyírással inkább csak a fű csúcsát vágjuk majd le, mivel a korai alacsonyra nyírás súlyos sárgulást okozhat.

7. Magvak és palánták előkészítve

Az igazán előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és a zöldségfélék, virágok palántázására is gondol. Hónap közepén érdemes elvetni a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot a palántanevelő ládákba, valamint elvethetjük az első spenótokat is. A korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is földbe kerülhet és ha még nem tettük vessünk el petrezselymet.

A hónap második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék, így például a zöldborsó, a sárgarépa és a petrezselyem magját. Emellett ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb évelő fűszernövényeket, például a lestyánt vagy a citromfüvet is már szabadföldbe ültethetjük.

Hónap vége felé vessük el például a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethessük a palántákat a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is megkezdhetjük a különféle növények duggatását, vetését.

Összegezve:

  • Szabadba már vethetünk: spenótot, zöldborsót, sárgarépát, hónapos retket, hagymát, tépősalátát, petrezselyemet.
  • A gumós és gyökérnövények, például a csicsóka vagy a torma és a hónap második felétől a korai burgonya éppúgy ültethető a fagymentes földbe.
  • Fólia vagy fátyolfólia alá már ültethető a saláta. Próbálkozhatunk a rukkolával (Rucola selvatica) vagy más néven bormustárral. Ez az Itáliából származó saláta az utóbbi évek slágere.

8. Locsolás, ilyenkor?

A fűtetlen helyiségben áttelelő leandert, kaktuszokat és citrusféléket is érdemes alaposabban szemügyre vennünk, nehogy betegség támadja meg őket. Ha ezt észlelnénk, akkor ne tétovázzunk, hanem kezeljük a megfelelő szerekkel.

A locsolásról se feledkezzünk meg, ugyanis a teleltetőben lévő növényeket télen is meg kell öntözni, ahogy a télikertek növényeit is, csak jóval ritkábban, két-háromhetente.

9. Virágokat is lassan kivihetjük a szabadba

A fagymentes helyen teleltetett növényeket például a leandereket, a babér és pálmafákat kedvező idő esetén már kivihetjük a szabadba. Március elején azonban még várjunk kicsit ezzel, hiszen éjszakánként még gyakorta -5 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Csalóka ilyenkor a jó idő!

10. Hogyan óvjuk növényeinket a fagykártól?

Amikor a növények téli nyugalomban vannak, a fagypont alatti hőmérsékleteket el tudják viselni. Ahogy a vegetáció újra beindul tavasszal, a fagy fenyegetést jelent. Akkor egyes növények, vagy növényrészek károkat szenvednek, a legrosszabb esetben pedig el is halhatnak. Többféle fagykár is létezik:

  • Kéregrepedés: a növényben a testnedv, ha megfagy, az ugyanúgy térfogatnövekedéssel jár, mint a víz esetében. Mikroszkóp alatt, ha megnéznék a megfagyott testnedvet, azt látnánk, hogy a szerkezete ugyanolyan, mint a jégvirágé. Hegyes jégtüskéi azonban kiszúrják a sejtek membránjait, így komoly sejtkárosodásokat okoznak. Ez a fagyás a gyümölcsfák „fagylécesedésését” okozza. Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy mivel a megfagyott testnedv térfogata megnő, az szétrepeszti a fakérget.
  • A gyökér elfagyása: a másik fajta fagyás lent a gyökérnél történhet. Általában frissen ültetett, konténeres gyümölcsöknél jelentkezhet. A fák a gyökereknél nagyon vékony réseken szívják fel a tápanyagot, ha a fagy miatt ezek a hajszálgyökerek elhalnak, a növény nem tud vizet és tápanyagot felvenni, és meghal.
  • A virág elfagyása: a legtöbben erre gondolnak a tavaszi fagykár hallatán, a bimbók és virágok tényleges elfagyására.

A fagy ellen már akkor tudunk védekezni, amikor elültetjük a növényünket. Jó, ha előtte megfigyeljük, hogy a kertünkben hol vannak úgynevezett fagyzugok, olyan alacsonyabb területek, ahol megrekedhet a hideg - tanácsolta Kósa Dániel, a Megyeri Szabolcs kertészetének kertészmérnöke a HelloVidéknek. Ha ezekre a területekre nem ültetünk fagyra kényes növényeket, akkor a szakember szerint már kiküszöböltünk egy komoly hibát. Így védekezhetünk még a fagykárok ellen:

  • Öntözéssel: Jó tudni, hogy nappal a gyümölcsfák öntözése azért hasznos, mert ezáltal később indul be a nedvkeringésük. Alma és őszibarack-állományokban ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. Aminek következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ami nem gond, így ugyanis nem egyszerre lesz nagy mennyiségű gyümölcsünk, hanem hosszabb ideig, arányosan elosztva.
  • Füstöléssel: A másik bevett módszer a tűzgyújtás, a füstölés és a ködösítés.Ez a növény hőkisugárzásának csökkentésére irányuló módszer. A leggazdaságosabb megoldás a nedves szalma égetése, amely sok füstöt termel. A füst visszatartja a kisugárzott hő egy részét. Főként kajsziültetvényeknél alkalmazzák a virágzás időszakában, amikor ez a kis plusz hőmennyiség is elegendő a fagykár elkerüléséhez.
  • Takarással: Kisebb növényeket megóvhatunk a fagykároktól az úgynevezett „teletető zsákokkal”, más néven takarófóliákkal. Ezek speciális légáteresztő anyagból készülnek, sűrű szövésűek, így jól szigetelnek.
  • Mulcsolással: Hathatós módszer lehet még a mulcsolás vagy tőtakarás, amit főként a fügéknél és a kiviknél szoktak alkalmazni. Már ősszel érdemes elvégezni, de most sem késő: fadarálékkal, lehullott lomblevéllel vagy akár szalmával vegyük körbe a növényt, akár fél méter magasan is. Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák és a cserjék tövét is. A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré, és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el. A mulcsolást meghálálják az ősszel ültetett hagymás növények is.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Ezeket egy kerttulajdonos sem úszhatja meg.
Ezek a legfontosabb áprilisi teendők a kertben: itt a 10 pontos feladatlista

Ma van a Meztelen Kertészkedés Világnapja.
Rengeteg kertész csinálja ezt május elején: te kipróbálnád?