A bolygó lehűtésére tett erőfeszítések váratlan következményekkel járhatnak.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
A Földről készült legújabb éghajlati jelentés szerint minden mutatóban rosszabb lett a helyzet.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Sokkal nagyobb eséllyel omolhat össze az észak-atlanti áramlás, mint eddig gondolták.
Drámai felfedezést tettek a kutatók a Golf-áramlattal és Európa éghajlatával kapcsolatban.
A globális tengerszint 1993 és 2022 között mintegy 90 milliméterrel nőtt, ami átlagosan évi 3,3 milliméteres emelkedést jelent.
A december és a február is 2,5 fokkal volt enyhébb az éghajlati normálnál hazánkban.
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat.
A pálmák között is számos haszonnövény van
Vannak bizonyos billenőpontok az éghajlatban, amelyek változása már nem visszafordítható.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A Föld albedója csökkenőben van, melynek révén a beérkező napenergia egyre nagyobb hányada nyelődik el.
A WMO legfrissebb jelentése szerint 2024-ben minden eddiginél magasabbra emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
Néhány egyszerű ápolási munkával sok zöldségféle még hosszú heteken át képes új virágokat és terméseket hozni.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
