A bolygó lehűtésére tett erőfeszítések váratlan következményekkel járhatnak.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
A Földről készült legújabb éghajlati jelentés szerint minden mutatóban rosszabb lett a helyzet.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Sokkal nagyobb eséllyel omolhat össze az észak-atlanti áramlás, mint eddig gondolták.
Drámai felfedezést tettek a kutatók a Golf-áramlattal és Európa éghajlatával kapcsolatban.
A globális tengerszint 1993 és 2022 között mintegy 90 milliméterrel nőtt, ami átlagosan évi 3,3 milliméteres emelkedést jelent.
A december és a február is 2,5 fokkal volt enyhébb az éghajlati normálnál hazánkban.
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat.
A pálmák között is számos haszonnövény van
Vannak bizonyos billenőpontok az éghajlatban, amelyek változása már nem visszafordítható.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A Föld albedója csökkenőben van, melynek révén a beérkező napenergia egyre nagyobb hányada nyelődik el.
A WMO legfrissebb jelentése szerint 2024-ben minden eddiginél magasabbra emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
