A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
Vannak olyan kerti növények, amelyeket kifejezetten kedvelnek az emberre és állatra is veszélyes kullancsok.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Itt az ősz, némi odafigyeléssel az év ezen időszakában is bőséges lehet a termés a kertben.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
Új szemléletre és új technológiákra van szükség a kertészetekben Magyarországon.
Ültessünk olyan gyümölcsöket a kertekbe, melyek gyümölcseit csak ritkán, vagy drágán tudjuk megvenni.
Az ajánlások szerint napi legalább 200-250 gramm gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek.
Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.
Elkészült a pannóniai növényföldrajzi régió bennszülött növényeinek leltára egy évtized munkájának eredményeként.
Fontos rovarölő szer kapott szükséghelyzeti felhasználási engedélyt.
Az egészségtudatos táplálkozás megtalálta a bogyós gyümölcsöket.
A bogyós gyümölcsök árai összességében 10-15 százalékkal drágábbak, mint tavaly.
Ez sok gyümölcstermelőt érinthet.
Csak helyi termékeket árusítanak az üdülőváros piacán.
Kitekintés a málna, a szeder és a ribiszke világpiacára.
A hűtőházakkal egész évben magyar gyümölcsöt ehetünk.
2012-ben észlelték először, idén minden eddiginél korábban bukkant fel.
Nógrád megyében még vannak nagy bogyós ültetvények
Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
