A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A biogáz fenntartható, sokoldalú energiaforrás, amely csökkenti a környezeti terhelést és kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat.
Antibiotikum-rezisztencia gének előfordulását és kifejeződési mintázatait vizsgálták ipari méretű biogáz üzemekben.
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot.
A komposzt kifejezetten jótékony hatással van a növényeinkre is és a talajminőséget is tudja javítani.
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.
Ami a talaj termékenységét adja és amitől a talaj valóban talaj, az a szerves anyag.
Zöldséghiányunkat a késő ősztől-kora tavaszig tartó időszakban a könnyen megtermelhető csíra-, és mikrozöldségekkel enyhíthetjük.
A giliszták aranyat érhetnek egy kertésznek vagy kerttulajdonosnak, amiket ráadásul bent az otthonunkban is nevelhetünk.
Az egyre népszerűbbé váló dombágyás hasonlít a magaságyáshoz, de sokkal egyszerűbben elkészíthető.
Sokan nem is gondolnak arra, mennyire fontos, hogy bizonyos időközönként cseréljük a virágföldet a növények alatt.
Mutatjuk, mikre kell figyelned ahhoz, hogy garantáltan egészséges legyen a kerted talaja.
Nagy, üzemi méretű területeken hagyományai vannak a zöldtrágya növények használatának, de kicsiben is érdemes zöldtrágyázással foglalkozni.
Nitrogénkötés és a talaj vízgazdálkodásának javítása, de milyen technológiák és anyagok segíthetnek?
Összeegyeztethető-e a műtrágyahasználat és a szerves növénytáplálás?
Ezekkel a trükkökkel gyerekjáték lesz a komposztálás.
Fontos szerepet játszanak az aminosavak a talajélet javításában.
Felértékelődik a biomassza szerepe a következő évtizedekben.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
