A következő időszakban fontos kérdés, hogy Kié lesz a magyar vízhálózat megújítása?
A kormányfő szerint hamarosan ismét teljes kapacitással működhet a Paksi Atomerőmű.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Magyarország úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
A rekordalacsony vízállásnak köszönhetően fontos leletre bukkanhatnak a kutatók.
A hosszan tartó szárazság után ismét jelentősebb mennyiségű csapadékra számíthatunk Európában.
Miközben Magyarország történelmi vízhiánnyal és energiaválsággal küzd, egyre fontosabbá válik a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása.
A klímaváltozás már a magyar halászati és haltermelési ágazatot is szemléletváltásra kényszeríti.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok miatt a magyar kertekből sorra pusztulnak ki a tuják.
A Met Office közlése szerint Angliában és Walesben az elmúlt 190 év legszárazabb júliusát regisztrálták.
A rendkívüli aszály súlyosan veszélyezteti a Vas megyei vízfolyások élővilágát is.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
A tartós aszály és az extrém hőség miatt drámai méreteket öltött a halpusztulás az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi tavainál.
Súlyos aszály és erdőtüzek pusztítják Bosznia-Hercegovina kukoricatermését, emiatt a helyi gazdálkodók akár 80 százalékos hozamcsökkenésre is számítanak.
Néhány évvel ezelőtt még viszonylag ritkán találkoztunk velük, de mostanában szinte nincs olyan veteményes, ahol nyár végére ne bukkannának fel.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Bár a repcemag termelői ára csökkent augusztus első hetében az előző évhez képest, az ipari napraforgómagé növekedett.
A Nébih laboratóriuma ismét megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét egy Baranya vármegyei házisertés-állományban.
