Az FHB közleménye szerint 2012 első féléve az uniós csatlakozás óta a legnagyobb mértékű drágulást hozta, melynek fő okaként a kiemelkedően jó 2011-es mezőgazdasági évet jelölték meg, illetve a közeljövőben változó szabályozás is jelentősen ösztönözte a keresletet. A forgalmat vizsgálva megállapították, hogy a bár a válság előtt is kiemelkedő volt Európában a magyarországi földforgalom aránya, az elmúlt évben a forgási sebesség a visszaeső lakáspiaccal összevethetővé vált.

Közleményében az FHB emlékeztet: a földpiac meghatározó eseménye volt, hogy 2010. december 20-án az Európai Bizottság engedélyezte Magyarországnak a termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását 2014. április 30-ig, a kormány pedig 2012-ben meghirdetette a Darányi Ignác tervet, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programját. A földpályázatok terén is aktívabbá vált az állam, 65 ezer hektár termőföldet hirdetett meg hasznosításra. A földtulajdon szerkezetére, így a termőföld kereskedelmi forgalmára vonatkozó legmarkánsabb változást az új földtörvény hozhatja.

A FHB értékelése szerint a termőföldárak 2010-es megtorpanása, majd az azt követően megindult árnövekedése esetében szoros összefüggés látható a mezőgazdaság jövedelmezőségével. A mezőgazdasági ágazat szereplői a többletjövedelem egy részét termőföldbe fektetik. A 2010-ben indult növekedésben jelentős szerepet játszhatott a bejelentett újabb földvásárlási moratórium és az ehhez kapcsolódó új jogszabályok elfogadása. Az uniós csatlakozást megelőző eufória óta 2012 eddigi időszaka produkálta a legmagasabb reálár-emelkedést, ráadásul ez emelkedő inflációs környezet mellett történt. Az FHB termőföldindex által áttekintett 12 évben eladott termőföldek parcellamérete trendszerű növekedést mutatott.