A beruházások tényleges végrehajtását előkészítő munka fűti a várakozásokat a magyar mezőgazdaságban.
Az évet vizsgálva a FAO élelmiszerár-index 122,0 pontos átlaggal zárt, ami 2,1%-kal alacsonyabb a 2023-as évi átlagnál.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Az év hátralevő részében nem számíthatunk élelmiszer-inflációra, nem várható, hogy drágább lesz a karácsony, mint tavaly.
A szakértők szerint stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság jövőre vonatkozó kilátásai.
Csökkenést jelez a FAO élelmiszerár-indexe több termék esetében is.
Optimisták az agrárvállalkozások.
Jelentős eltérést mutatnak a különböző agrárágazatok kilátásai.
A nyersanyagok drágulása még nem épült be teljesen az értékesítési árakba.
Most már a talaj egészségét is számba vehetik azok művelése során.
A FAO szerint mérséklődni fog a gabonafelhasználás, így lehet majd tartalékolni.
Tavaly decemberben 4%-kal, 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak.
A rókák segíthetnek.
A gabona, a tej, a hús, az étolaj és a cukor ára is zuhant.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.