Búza- és árpakilátások - Meddig tart a jó világ?

Agrárszektor
Sokat hallunk a kalászosok vetésterületének bővüléséről, de nehéz felmérni, hogy ez ténylegesen mekkora veszélyt jelent a betakarítás utáni árakra. A világkészletekben tetten érhető hiány egy jó idei terméseredménnyel elsimíthatja az árhullámot. Mire számíthatunk?

Már csak néhány nap az Agrárszektor 2025 konferenciáig!

180+ előadó, 30+ kiemelt téma, 40+ óra szakmai program, 3 nap szakma, élmény, networking várja a résztvevőket! Valamint idén először tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Igaz ugyan, hogy a gabona eladhatóságát nagyban befolyásolja a térségben vagonba rakható kalászos mennyisége, azért az árak kiindulási alapját mégiscsak a világpiacon elérhető mennyiség és a készletek változásának iránya határozza meg. (Utóbbi lélektani nyomást is gyakorol rá.)

Azt már tudjuk, hogy a száraz ősz nem kedvezett a repce vetésének, ezért azokon a területeken, ahol ez meghiúsult, árpa vagy búza került a földbe, esetleg kerül még tavasszal is. Már látjuk, hogy az EU legnagyobb búzatermelője, Franciaország a tavalyinál 3,5 százalékkal nagyobb területen, 5 millió hektáron vetette el a kultúrát. Németországban a búza vetésterülete 4,6 százalékkal 3 millió hektárra bővült, Nagy-Britanniában pedig 4 százalékkal 1,87 millió hektárra nőtt. Lengyelország a negyedik legnagyobb uniós búzatermelő, ahol az ősz folyamán 5 százalékkal, több mint 2 millió hektárra növelték az őszi búza területét, így viszont a tavaszi vetésűnek kevesebb terület maradt.


A kalászosok vetési kedvét nemcsak a számukra kedvező időjárás, hanem az értékesítési áruk is növelte. A búza ára tavaly év eleje óta 45 ezer forint felett van tonnánként, sőt, mostanra a takarmány minőségű is 55 ezer forint felett cserél gazdát, a malmit pedig 60 ezer forint felett veszik. A könnyen és olcsón termeszthető árpa pedig csak 2 ezer forinttal marad le a malmi búza értékesítési ára mögött, gyakorlatilag a legjövedelmezőbbenelőállítható kalászos lett belőle.

A Stratégie Grains januári elerőjelzése szerint az EU-28 búzatermelése 2019-ben elérheti a 155 millió tonnát is, ami 14 százalékkal múlná felül a tavalyi eredményt. Árpából pedig csaknem 62 millió tonnára van kilátás, ez 11 százalékos bővülésnek felel meg.

Ilyenkor szokott összeszorulni a termelők gyomra: akkor most megint zuhanni fognak az árak? Egy ideig még biztosan nem, amíg a következő aratás el nem jön, ám az új termésű búzát  máris 10 ezer forinttal olcsóbbra árazta be a piac.  A mélyrepüléstől csak egy dolog óvhatja meg a termelőt, ha a most fennálló készlethiányokat mégsem mérsékli jelentősen a június-júliusi aratási eredmény.

A 2018/19-es gazdasági év július elsejéig tart. Ebben a szezonban a búza globális zárókészlete 3 százalékkal tovább apad az IGC januári számításai szerint, árpából pedig 20 százalékkal zsugorodnak a készletek. Mindez hozzájárult a hiánypszihózishoz, de kérdés, hogy aratás után is megmarad-e ez a "lelki állapot"?

Egyelőre még nagyon messze van az ősziek betakarítása. Jó taktika lehet, ha a csökkenő árakat a mennyiséggel igyekszünk kompenzálni. Azaz minden olyan technológiai lépést megteszünk, amelyik akárcsak 5 százalékkal képes emelni, illetve aszály idején stabilizálni a hozamot. Az árpát becsüljük meg, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a következő szezonban még mindig keresett takarmánygabona lesz.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. november 30. 06:03