A világ produktív földterülete a klímaváltozások, a természeti katasztrófák és az emberi beavatkozás hatására változik - hangsúlyozták szakértők a Debreceni Egyetemen rendezett, klímaváltozással foglalkozó közelmúltbeli konferencián. Ma a Föld mindössze 4 százaléka alkalmas a szántóföldi művelésre, az egy főre eső szántóterület pedig jelentősen csökken. Művelhető földeket tesz tönkre az erózió, miközben az egyre terjeszkedő városok, illetve a szántóföldek helyén épülő utak, bevásárló központok és parkolók is területeket vesznek el. A Közép-Európai Egyetem becslései szerint 7,8 hektár termőtalaj vész el percenként.

Amikor a fenntarthatóság kérdése először felmerült, a Föld népessége 4-4,5 milliárd fő volt, ma pedig már 7,5 milliárd. A világ növénytermesztésének - a 2050-re várható 9,2 milliárdos népesség miatt - nincs más választása, mint a termelés fokozása. Ez nagy kihívást jelent a mezőgazdaság számára, ugyanakkor törekedni kell a fenntarthatóság biztosítására is - állapították meg a konferencián.

A növénytermesztés leghatékonyabb módját a precíziós mezőgazdaság jelenti - hívta fel a figyelmet Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára. Alkalmazni kell a minimális talajművelést, amely védi a talajfelszínt és a nedvesség megtartása mellett növeli a talaj vízbefogadó képességét. Biztosítani kell a műtrágya, a vetőmag, az öntözés és a növényvédőszer helyspecifikus felhasználását, illetve a táblán belüli, területi felvételezéseken alapuló, célzott kijuttatást. A precíziós mezőgazdaság és az új technológiák alkalmazása jelentős költségmegtakarítást eredményez, illetve csökkenti a környezetterhelést - hangsúlyozta a professzor.