Újból felmentették a kokadi gazdát a példátlan lepkeperben

agrarszektor.hu
Bizonyítottság hiányában nem jogerősen felmentette a természetkárosítás és a rongálás vádja alól a Debreceni Járásbíróság azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint fokozottan védett keleti lápi bagolylepkék pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bíróság szerint a bizonyítékok a büntetőügyben nem támasztják alá, hogy a gazda fakitermelése, cserjeirtása és szárzúzása miatt védett lepkék és védett növények pusztultak volna el.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Nem talált bizonyítékot G. Ernő büntetőügyében a bíróság arra, hogy a gazda a lepkék bármely fejlődési állapotát elpusztította volna, ezért nem jogerős ítéletében felmentette a természetkárosítás és a rongálás vádja alól. Az ügyészség viszont a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

A büntetőügyet megelőző polgári peres eljárásban a Debreceni Ítélőtábla már 2016. június 3-án jogerősen kimondta, hogy "kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított" a kokadi gazda, akitől az ügyészség akkor 1,5 milliárd forintos kár megtérítését követelte arra hivatkozva, hogy a cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű - hatezer példány - lepkét semmisített meg. Az ügyészség most pedig azt is állította, hogy őshonos rekettyefüzek kivágásával a fokozottan védett, 250 ezer forint eszmei értékű keleti lápi bagolylepkéből 54 pusztult el, és 13,5 millió forint kár keletkezett.

A mostani büntetőeljárásban az MTI szerint az is kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a keleti lápi bagolylepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült. A bíróság végül a természetkárosításon mellett azt sem találta bizonyítottnak, hogy az eljárásban szintén szereplő zsombék rostos tövű sás a növény egyszeri zúzásával elpusztítható. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem találtak bizonyítékot.

A kokadi gazda földterületén végzett munkálatokat a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre 2013 márciusában. A tényállás szerint a férfi 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár föld - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként - a Natura 2000 hálózat része. A gazda az ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében az interneten bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. Az erdőfelügyeleti hatósághoz decemberben pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak, két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás.

Jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy szakértők szerint. A nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét azonban - amelyen a vád alapult - kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő HNP igazgatóságának dolgozott, és szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, miközben azok tartalmát nem ellenőrizte.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?