Siklós Gabriella tájékoztatása szerint a balatoni nádat december 1-je és február 15-e között lehet learatni, ez az időszak indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítható. Az aratást nemcsak az időjárás, hanem a kevés vállalkozó is nehezíti. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pályázatára egyetlen beadvány érkezett, a jelentkező 22 hektárnyi vízminőség-védelmi és 10 hektárnyi haszonnád learatását vállalta - tette hozzá a szóvivő. Az igazgatóság régi terve, hogy pályázzon nádarató gép és szállító jármű beszerzésére, így a jövőben maga végezhetné el a vízminőségi célú nádvágást.

A kézi vágásra indított, tavalyi közfoglalkoztatási mintaprojekt tapasztalatait a szóvivő úgy összegezte: a szokatlanul enyhe időjárás nem tette lehetővé a tervezett, mintegy 70 hektárnyi nád learatását, mivel nem alakult ki kellő, legalább 10 centiméternyi vastag jég a nádassal borított területeken. Magánszemélyek, egyesületek, önkormányzatok mintegy 45 hektárnyi területről vágták le a nádat, főleg kikötők, strandterületek, parti ingatlanok előtt.

A Balaton 235 kilométeres partvonalán 1200 hektárnyi nádas található. Ennek egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják, a többit azonban a növény megújulása, illetve a vízminőség védelme érdekében vágásforgó rendszerben lenne célszerű learatni legalább 3-4 évente. Korábbi információk szerint 2016-ban 115 hektárról, 2017-ben - amikor a Balaton hosszantartó befagyása kedvezett a munkának - 132 hektárnyi területről, 2018-ban pedig alig 80 hektárról aratták le a nádat a tó körül.