Eltűnik a növényvédő szerek többsége - Jó ez nekünk?

Agrárszektor
Európa a világ legszigorúbb növényvédelmi szabályozásával rendelkezik, ami a gyártástól kezdve az élelmiszerben fellelhető szermaradékok vizsgálatáig terjed. De lehet bármilyen jó a rendszer, a végfelhasználókon múlik minden - összegez a Növényvédelmi Szövetség vezetője. Az agrárszektor.hu a Portfólió Agrárium 2019 konferenciát követően beszélgetett Szalkai Gáborral a növényvédő és termésnövelő anyagok engedélyezési sajátosságairól, a társadalom és az egyén felelősségéről, valamint a növényvédelem lehetséges alternatíváiról.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Nemrég röppent fel a hír, hogy 2019-ben 12 új növényvédelmi hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazását megszüntette, ezek között szerepel a dikvát és a tirám is, egy deszikkáló és egy csávázó anyag. Mit szól ehhez?

Szalkai Gábor: Az új szerek között olyan egyszerű anyagokat kell elképzelnünk, mint a sör, a szódabikarbóna, vagy a napraforgóolaj, amiket eddig nem alkalmaztak a szántókon, de nem is nagygazdaságokba valók. Egy igazi új molekula kifejlesztése 2-300 millió euróba kerül, ezekből évente legfeljebb egy jut el a gyakorlati bevethetőség szintéjére. Ehhez képest a kivonás valóban fontos vegyületeket érint. A probléma az, hogy nem a felhasználás tényleges kockázatait, hanem az anyag potenciális veszélyességét értékeli a Bizottság. Ez olyan, mintha a fagyállót betiltanánk a veszélyessége miatt, ami ugyan nem vitatható, de ha rendeltetésszerűen használjuk, akkor segíti a közlekedést. Sokszor, amikor gond van egy szerrel, kiderül, hogy a felhasználó hibázott a kijuttatásakor. Ilyenkor mindenki a készítmény betiltásáért kiált. Viszont eddig még nem hallottam, hogy egy közlekedési balesetet követően az adott autótípus vagy autógumi betiltását követelték volna az emberek a sofőr felelősségre vonása helyett.

Szalkai Gábor

Ez a szigor bizonyára speciálisan az élelmiszerrel és a környezettel kapcsolatba kerülő anyagoknak szól. Talán még a gyógyszer-felhasználást sem kezelik ennyire mereven a hatóságok, vagy mégis?

Sz. G.: Az biztos, hogy már a műtrágyák engedélyezése is egyszerűbb. Az a mennyiségű réz, ami permetként nem kerülhet ki egy hektárra, műtrágya részeként többszörös mennyiségben kijuthat, holott éppen a talajok rézterheltsége okán akarják betiltani a szőlők gombák elleni védelmét ezzel kontakt, elemi hatóanyaggal. Pedig a réz egy eszenciális elem, szükséges része az életnek, csak el kell találni a mennyiségét - épp, mint a gyógyszer és a méreg közötti határt. Alapvetően csak dózis kérdése, hogy ártunk vagy segítünk-e vele. Ezért nem is gondolom, hogy a réz kitiltásra kerülne, pusztán azért, mert a franciák és az olaszok elvetették a sulykot a felhasználásában. És itt is felmerül a helyettesíthetőség kérdése: ha nem szeretjük a szintetikus anyagokat, akkor el kell tűrnünk legalább a természeteseket, különben semmi nem marad.

Az a helyzet, hogy a világnak azon a felén élünk, ahol könnyen és olcsón bármennyi élelmiszerhez hozzáférünk, ezért túl könnyen lemondunk a védelmüket szolgáló eszközökről - gyakran még ezelőtt, hogy átgondolnánk, mi lehet a következménye.

Mi lehet a következménye?

Sz. G.: Egy bizonyos szintig fokozott odafigyeléssel és többletköltséggel megvédhető a kultúrállomány. Elvileg elegendő lenne csak az ideális feltételeket megteremteni a növények fejlődéséhez és sosem lennének betegek. Csakhogy ez nem mindig sikerül. Egy csapadékos évjáratban nehéz a gyomoknak vagy a gombáknak parancsolni. Az integrált növényvédelem arra törekszik, hogy az ideális állapotot talajműveléssel, tápanyagutánpótlással minél tovább fenntartsa, és csak előrejelzésre alapozottan védekezzen a kártevők és kórokozók ellen. Ezt azonban muszáj megtenni, különben a beteg gabonával elfogyasztott fuzáriumtoxinok szaporodásbiológiai problémákat okoznak emberben, állatban egyaránt. Ez olyan, mint a vitaminok és az antibiotikumok szedése közti különbség. Vitaminnal sokáig segíthetjük az immurendszerünket, de ha eluralkodik egy veszélyes gyulladás, akkor szükségünk van a gyógyszerre. Ok nélkül azonban nem szabad alkalmazni, mert a szer elveszíti a hatékonyságát.

Akkor semmi gond, figyeljünk a növények kondíciójára, és menni fog a termelés?

Sz. G.: Ezt azért nem mondanám. A beszélgetés elején említett dikvátot például nehéz lesz helyettesíteni, főként ha a másik állományszárítót, a glifozátot is kivonják.

A legnagyobb probléma, hogy a szerengedélyezés rendszere következetlen és átpolitizált.

Senki nem szeretné kiirtani a méheket és senki nem ellenzi a biodiverzitást a szakmában. De mivel a gazdák, sőt a növényvédőszer-gyártók hangja sem elég erős a fogyasztókéval szemben, olyan eljárási hibákat is nyíltan véthet a Bitzottság, mint amilyet a glifozát esetében tett: vagy betiltani kellett volna, ha ártalmas, vagy 15 évre engedélyezni, ha nem az, mint bármelyik más hatóanyagot. De döntésképtelenek voltak, így politikai okokból kapott 5 éves engedélyt a gyomirtó.

Ezt érti azon, hogy következetlen az engedélyezési rendszer?

Sz. G.: Úgy vélem, más téren is világosabb és következetesebb szabályokra lenne szükség. Ma még a biostimulátorokkal nem tud mit kezdeni a hatóság, egy részük bekerült a növényvédő szerek közé, más részük teljesen egyedi elbírálás alá esik. A termésnövelő anyagokat, műtrágyákat, lombtrágyákat másképp kezelik, mint a növényvédő szereket. Nehéz itt rendet tenni, hiszen az ellenőrzési oldalon sincsenek meg a kapacitások a szabályok betartatására. Pedig a magyar növényvédelem a szakma csúcsának számít Európában. Nálunk már a nyolcvanas években létezett integrált növényvédelem, míg az unió csak 2009-ben hozta meg az ezt előíró rendeletet. A DDT-t is Magyarországon tiltották be a világon először. Az adalékanyag miatt problémás glifozáttartalmú szerek engedélyét is az elsők között függesztettük fel. Hatékonynak mondható az ellenőrzési rendszerünk is. De azt azért nem kívánom a hatóságnak, hogy például a réz egy hektárra kijuttatott mennyiségét kelljen ellenőriznie a permetezési napló, a tápanyag-gazdálkodási terv és a talajminták alapján. De még ez is eljöhet.

Szalkai Gábor az átlátható szabályozási rendszerben hisz

Egyre bürokratikusabbnak vagy egyre precízebben szabályottnak mondaná a rendszert?

Sz. G.: Vannak jó irányok, ugyanakkor nem értjük a légi növényvédelem tiltását, ami Magyarországon - ha a szabályokat és a kockázatcsökkentő intézkedéseket betartjuk - működött és működik. A légi védelem magyar kezdeményezésre derogációt kapott Európában, persze szigorú bejelentési és ellenőrzési kötelezettség mellett.

28 tagállamból csak 6-8 államban működik a légi permetezés. Ez azért baj, mert így az olyan innovatív technológiák sem nyerhetnek teret, mint a drónos növényvédelem,

holott Brüsszel a modern technikák terjesztését tűzte zászlajára a következő pénzügyi ciklusra. Amíg nincs meg a drónok típusminősítése, és egyik szer engedélyokiratában sincs benne, hogy drónnal kijuttatható, addig úgysem léphetünk előre. A magyar hatóságok és a Növényvédelmi Szövetség tagvállalatai is azon vannak, hogy ez gyorsan megoldódjon, és reménykedünk, hogy a gyakorlati alkalmazás elé minél kevesebb bürokratikus akadályt gördítenek.

Mit gondol, kevesebb vagy több növényvédőszeres beavatkozásra lesz szükség a termelésben az elkövetkező évtizedben?

Sz. G.: Kártevők és kórokozók mindig voltak és lesznek. Most leginkább olyan délről érkező rovarokkal van problémánk, amelyek veszélyes fitoplazmás és baktériumos betegségeket hurcolnak be. A legfontosabb, hogy képzett szakemberek, felelősségteljesen döntsenek arról, hogy mikor milyen készítményt vetnek be. A fogyasztóknak pedig tudniuk kell, hogy a növényvédő szerek felhasználása az első lépéstől az utosóig, beleértve a szermaradékok vizsgálatát, szigorúan ellenőrzött folyamat. Az Európai Unió előírásai a legkeményebbek a világon. Ez egyrészt örvendetes, másrészt azt is jelenti, hogy az EU-n kívülről érkező termékek  sok esetben olcsóbbak, viszont kevésbé biztonságosak, mint a hazai. A fogyasztóknak ezzel is tisztában kell lenniük, és a polcon a helyi terméket kell választaniuk, különben az itteni termelők versenyhátrányba kerülnek.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?